2008. október 31., péntek

Ihlet – hiányos időszakban készült teljes őrlésű fánk

Az elmúlt időszakról már panaszkodtam Nektek, amikor is sem agyam, sem türelmem nem volt túl sokat pepecselni a konyhában. Sokszor csak a kötelességtudat hajtott, kénytelen voltam ebédet / vacsit csinálni, mert sehonnét sem tudtam volna „normális” kaját keríteni a lányoknak.


Nos, ilyenkor szoktam a korábban már olvasott és könyvjelzők közé elmentett recepteket előkapni ( mostanában már szerencsére egyre gyakrabban magyar nyelvű oldalakról ) és szinte gondolkodás nélkül elkészíteni!


Az utóbbi néhány nap egyik ilyen gyöngyszeme, a Vera vegablogjában olvasott fánk volt. Irtó gyors, könnyen elkészíthető, élesztőmentes és nagyon finom. Én az eredeti mennyiség felét csináltam most meg.



Fánk ( kb. 10 darabhoz )


Legyen a kezed ügyében:


25 dkg teljes kiőrlésű tönköly liszt

2,5 dkg bio margarin

5 dkg nádcukor

1,5 dl növényitej ( nálam most rizs )

¼ mokkáskanál szódabikarbóna

¼ mokkáskanál sütőpor

1 csipet só


Így használd a hozzávalókat:

Mindent, amit az előbb felsoroltam szépen összegyúrtam, kinyújtottam, kb. ujjnyi vastagra és kiszaggattam egy szélesebb szájú pohárral. Minden fánk közepébe lyukat varázsoltam ( fakanállal, aztán ujjal tágítottam rajta ) és forró olajban kisütöttem.


Nem szalagos és nem is olyan könnyű és szép, mint élesztős – fehér fánktestvéreik, de így is szenzációsan finomak!!!! :o)


Anyósom irtózatosan édes őszibarack lekvárjával ettük, aztán inkább anélkül ;o) ( Nem akarom bántani szegényt, Ő jót akart, mikor megajándékozott vele, csak hát ízlések és pofonok ugye … )


Forrás: Vera vegakonyhájaNapfényes recept


2008. október 29., szerda

7 "titkos" dolog magamról

Hú, de nem szeretem ezeket a játékokat, vagyis nem úgy nem szeretem őket, hanem csak úgy nehezemre esik megírni egy ilyen posztot, ki tudja, miért? Amikor úgy egyébként igenis szeretek csacsogni magamról ;o)


No, becsületből csakazért is :o)


Renitől kaptam a kérést, miszerint áruljak el magamról hét olyan dolgot, melyről még nem meséltem itt a blogban.


  • Nem is olyan rég érett meg bennünk a gondolat, hogy esetleg lesz harmadik babánk, ebből következik, hogy kettő már van, két lány.

  • Egész kislány koromban rövid hajam volt, aztán egyszer megnövesztettem és kiderült, hogy göndör hajam van :o) Sajnos a szülések óta már nem az, kiegyenesedett, úgy látszik, átadtam Eszternek a csigákat, most az övé lett szépséges szép.

  • Nem tudok táncolni és énekelni, pedig bármennyi pénzt megadnék érte, ha legalább az egyik menne …

  • Régen nagyon szerettem email – eket írni, az utóbbi években már ez is nehezemre esik – ez egyben bocsánatkérés azoktól is, akik pl. a blog miatt kerestek meg és még nem válaszoltam nekik, pedig mindig beragyogja a napomat, ha ismeretlen ismerősök írnak nekem!

  • A lányaim születése előtt visszautasítottam egy írországi állásajánlatot, ma már nagyon – nagyon bánom …

  • Akik ismernek, tudják, irtó sértődős vagyok, de már dolgozom egy ideje a problémán.

  • S 7. pontnak egy érdekes adat: a férjemet anno ( 1997 ) az interneten ( IRC ) ismertem meg.


Nem adom tovább, mert mint mondtam, ez nem az én műfajom, meg már úgyis mindenkinél járt a „labda”.

2008. október 27., hétfő

Paradicsomos spagetti nemhúsgombócokkal

Ez az étel valamiért régóta birizgálja a fantáziámat, annak ellenére, hogy sejthető volt, nem lesz egy nagy durranás! Eddig sem voltam elájulva az amerikaiak által favorizált kajáktól, ráadásul ezt még eredetiben sem kóstoltam, tehát azt sem tudtam, mit akarok leutánozni, de azért mégis megpróbáltam. Jófej vagyok, mi? :o))


Abban biztos voltam, nagyon elszúrni nem fogom, hisz a tészta ételeket nem szoktuk otthagyni a tányéron, sem mi, sem a gyerekek, a húsgombóc imitációhoz pedig kiváló alapnak gondoltam a nemrégiben készített vega kolbászt. Csak ehhez nem akartam tofut használni, elég volt a szejtán és a szója granulátum.


Jó érzéssel mondhatom, ez a vacsora -segített visszaszerezni az önbecsülésem ( még ha csak átmenetileg is ), mert rettentő elégedetten és nagy pocakkal álltunk fel az asztaltól tegnap este :o)))




Paradicsomos spagetti nemhúsgombócokkal


Legyen a kezed ügyében:


30 - 50 dkg teljes őrlésű spagetti


1 közepes fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

1 púpos csésze szójagranulátum

¾ csésze szejtán por + amennyit még felvesz a massza

meleg víz, bio levespor, szójaszósz, bors, fűszerpaprika, sooook friss petrezselyem, olaj


1 közepes fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

2 doboz paradicsom konzerv ( pl. : Mutti 400 gr. )

1 kis üveges sűrített paradicsom ( 200 gr. )

2 babérlevél, bazsalikom, oregánó, tengeri só, bors

olaj


Így használd a hozzávalókat:


Beáztatom a szójagranulátumot forró, fűszeres vízbe, min. 10 – 15 percre, s gyorsan bekapcsolom a sütőt kb. 200 fokosra.


Ezután kevés olajon megpirítom az apróra vágott vörös – és fokhagymát; várok kicsit és ha kihűlt az egyveleg, összedolgozom a szóját a hagymákkal, hozzáadom a szejtánport, a fűszereket ( én nagyon sok friss petrezselymet használtam ) és még vizet, amennyiben szükséges. A cél egy nem ragacsos, de nem is túl kemény massza, melyekből könnyedén tudunk gombócokat formálni. Tegyük is ezt meg! Pontos centimétereket nem tudok megadni, de nekem majdnem 20 kicsi gombócom született mire végeztem a munkával. Sütőpapíros tepsire pakolgattam őket és a forró sütőben, kb. negyedóráig hagytam őket sülni.




Ekkor jöhet a paradicsomszósz, melyhez ismét apróra vágjuk a hagymákat, olajon megdinszteljük, é a két nagy dobozos paradicsom konzervvel, amelyet előzőleg botmixerrel pépesítettünk. Mehet a lábasba a babérlevél, a só, bors, oregánó, bazsalikom. Mikor kellően sűrűnek látjuk a szószt ( a kis üveges sűrített paradicsommal és némi tésztafőzővízzel még tudjuk majd szabályozni a dolgot ), zárjuk el alatta a tüzet és esetlegesen ismét mixeljük egy kicsit.


Tegyünk fel vizet a tésztának és a csomagolásnak megfelelően főzzük készre.


A gombócokat végül a paradicsomszószba kell pakolni és egy rövid ideig főzni benne. Bevallom, én nem sokáig bírtam idegekkel a pöfögő szósz látványát, s miután már a köténnyel nem takart pólórészeim is úsztak a paradicsomban, befejezettnek tekintettem a műveletet.


A tálalás egyszerű, szedj tésztát a tányérra, némi szószt és pár gombóckát. Ha akad otthon növényi sajt – akár házi készítésű is, erről hamarosan mesélek! -, akkor abból is reszelhetsz rá, bár nekem egyre kevésbé hiányzik a sajt - féle az ételek tetejéről ;o)


4 – 6 személy részére



Hát, ennyi. Semmi különleges nincs ebben a paradicsomos tésztában, de mégis finom. Igaz, a gyerekeimet sehogy sem lehetett rávenni, hogy megkóstolják a gombócokat :S


( Egyébként magam is csodálkozom magamon, mert korábban nem vágytam ennyire húsutánzatokra, s ennek köszönhetően nem is használtam annyi szóját, mint az utóbbi időben … hmmm … úgy látszik, itt a tél és nem elégíti ki az igényeimet a jelenlegi, egyre vérszegényebb zöldségkínálat, sajna :o(


2008. október 23., csütörtök

Pechsorozat

Nyugtassatok meg, hogy nem vagyok egyedül az alábbi problémámmal. Korábban is előfordult már olyan természetesen, hogy egy – egy ételt nem úgy sikerült elkészíteni, ahogy éppen megterveztem, de ezen nem nagyon szoktam ( s szerencsére családilag sem szoktunk ) kiakadni. Ehetetlent még nem igen csináltam ( 1 – 2 alkalomtól eltekintve ), de a lényeg, éhen sosem maradtunk, valamilyen megoldást vész esetére is kitaláltunk.


Na, de ami mostanában történik velem, az már a nemnormális kategóriát súrolja! A lelkesedésem sem a régi, ez tagadhatatlan, de korábban félkézzel is összedobtam a vacsit, nehogy a lányok és apa éhen haljanak, s ha nem is lett műremek a feltálalt étel, tökéletesen ehető volt. Az utóbbi 4 – 5 napban azonban olyan események tanúja és szenvedő alanya lettem a konyhában, hogy jobbnak látom messziről elkerülni a ház kedvenc helyiségét … mindent elrontok, szó szerint mindent!!!!!!!!!!!!!! Öntöttem ki a napokban közvetlen kóstolás után kukorica krémlevest, gombás – padlizsános paradicsomszószt, ami egy kis tésztát lett volna hivatott izgalmasabbá lenni és még sorolhatnám, de nem is tudom, azt hiszem a memóriám törli azt a sok rosszat, amit mostanában csinálok.


Mi van velem???? :o)))))


Ugye nem romlottam el örökre és végérvényesen???? Igazán nagy kár lenne értem :o))) Na, de a viccet félretéve, kicsit frusztrál a szitu és bizakodom, hogy hamarosan vége a pech szériának, mert különben kereshetek valami kajaszállító céget, hogy legalább a gyerekeimnek jusson meleg étel a tányérjára … ;o)


Ja és mindezt persze azért kötöttem az orrotokra, hogy megértsétek, nincs mit publikálnom mostanában ...

2008. október 17., péntek

A megfejtés - vega kolbász

Nos, akkor íme a megfejtés a tegnap feltett kérdésre. Nagyon jókat mulattam az izgatott találgatásokon, meglehetősen közel jártatok a megoldáshoz már az elején, hisz a kolbász a kulcsszó. Fura is lett volna, ha vega olvasóimnak nem ez ugrik be elsőre ;o) Gyanítom, javarészt a húsevők elsődleges tippje volt a kekszes verzió ( bocs, ha csalódást okoztam :o), de nekem személy szerint legjobban Brigi fakanalas válasza tetszett :o))


Szóval, kolbász, de nem gabonából ( arról itt írtam korábban ). ( Reninek persze igaza van, a szejtán is gabona, de nekem a gabonakolbászról a boltban kapható, köles -, rizs stb, kolbász ugrik be, melyekben "szemes" formában van jelen a gabona. )


Már éppen lezártnak tekintettem a szavazást, s elkezdtem ennek a posztnak a megírását, amikor az utolsó pillanatban megérkezett a pontos megoldás Shakaharitól. A képen látható valami bizony szejtánkolbász!!! Régóta fontolgattam már egy ilyen kolbász – utánzat elkészítését, de csak szejtánból elég unalmasnak tűnt a munka, ezért még hezitáltam, egészen néhány héttel ezelőttig, amikor teljesen véletlenül átkattintottam egy spanyol nyelvű oldalra, ahol nagyon kreatív vegán ételekre bukkantam. Óriási szerencsémre a blog gazdája két nyelven publikál szinte minden receptet, így lehetett enyém ez a nagyon finom kolbász is.





Nagy előnye a korábban említett gabonakolbásszal szemben, hogy ez nem esik szét. Formáját sütés után is megőrzi, akár rakott krumpliba rakod, akár pizza tetejére és textúrája, ízvilága is közelebb áll egy „normál” kolbászéhoz.

Hátránya hogy a szója két formában is megtalálható benne, így lesznek olyanok, akik ezt sem próbálhatják ki, sajnos.


Köszönöm, hogy ilyen lelkesen részt vettek a kis kitalálósdiban, ígérem, legközelebb nehezebbet kérdezek! ;o)




Vega kolbász


Legyen a kezed ügyében:

10 dkg búzasikér

5 dkg tofu ( lehetőség szerint ) füstölt

3 evőkanál szójagranulátum

2 evőkanál szójaszósz

1 evőkanál ( élesztőmentes ) zsemlemorzsa

frissen őrölt bors

3 teáskanál fűszerpaprika

1 – 2 gerezd fokhagyma

tengeri só

esetleg majoránna, szegfűbors, fűszerkömény, füst aroma ízlés szerint


4 alufólia darab


Így használd a hozzávalókat:


Kapcsold be a sütőt ( 120 fok ) és vízforralóban vagy egyéb alkalmatossággal melegíts egy kevés vizet.


A sikért, a szétmorzsolt tofut, a szójagranulátumot és a zsemlemorzsát öntsd egy tálba, a fokhagymát nyomd át fokhagymanyomón és keverd el a szójaszószban. Méricskéld ki a fűszereket is, keverd a „porokhoz”, ízesítsd a fokhagymás szójaszósszal és kezd el adagolni a vizet. Mindig csak egy picit és közben próbáld alaposan összedolgozni a masszát. Akkor jó, ha összeáll és formázható; oszd négy felé.


Teríts szét egy adagot az egyik alufólia darabon, minél hosszabb és vékonyabb lesz a kolbász annál könnyebben kezelhető. Hengert formázva tekerd fel és a két végét csavard össze, mintha szaloncukrot készítenél. Ezt ismételd meg a maradék hárommal is.


Tedd őket sütőbe és süsd 20 percig. Az így kapott kolbász nagyon hasonlít az eredeti, nyers kolbász masszára. Ha mondjuk kenyéren szeretnéd elfogyasztani, célszerű serpenyőben, néhány gerezd fokhagyma társaságában, egy kevés olajon átforgatni. Rakott krumpli esetében azonban csak fel kell karikáznod és mehet a rétegek közé.


Forrás: Creativegan

2008. október 16., csütörtök

Ez mi ez?

Kíváncsi vagy mi ez? Szerinted mit rejt a fólia?






Recept hamarosan! ;o) ( Íme a megfejtés. )

2008. október 14., kedd

Rétes – sztori

Ha jól emlékszem, Veránál olvastam először arról, hogy itthon is kapható teljes őrlésű réteslap. Nagyon lelkes lettem, bejártam Tolnát – Baranyát, megkértem másokat is, nézzék meg itt, nézzék meg ott, de sajnos sehol sem találtuk meg a Tante Fanny -féle kicsi dobozkákat.

Néhány hete azonban rám mosolygott a szerencse, a csömöri Auchan – ban volt. Vettem is gyorsan 3 csomaggal, nehogy lemaradjak valamiről :o))) ( Amit nem használok fel azonnal, mehet a fagyasztóba! )



Tegnap este pedig készült belőle egy nagyon finom kölestúrós – mákos ( pedig én nem is szeretem a mákot :P ) és egy kölestúrós – szilvás rúd.



Mákos és szilvás rétes kölestúróval - ( sk. )


Legyen a kezed ügyében:


20 dkg főtt köles ( kb. 1 ( ??? ) dl szárazon mérve )

4 dkg mák

3 evőkanál szójajoghurt

3 evőkanál méz ( vagy több vagy kevesebb )

pici citromlé

2 réteslap

olvasztott biomargarin


20 dkg főtt köles ( kb. 1 ( ??? ) dl szárazon mérve )

5 – 6 szem szilva

3 evőkanál szójajoghurt

3 evőkanál méz ( vagy több vagy kevesebb )

pici citromlé

fahéj ízlés szerint

2 réteslap

olvasztott biomargarin


Így használd a hozzávalókat:

A főtt kölest mindkét esetben összekeverem a többi hozzávalóval. A konyharuhára kiterített réteslapokat megkenem az olvasztott növényi zsiradékkal, egy csíkban elegyengetem rajta a tölteléket, majd feltekerem. Sütőpapíros tepsire teszem a rudat, a tetejét is megkenem a margarinnal és 200 fokosra előmelegített sütőben 15 percig sütöm.



2008. október 11., szombat

Apa hamis gulyása

Khm, az utóbbi időszak finom fogalmazva sem kedvez főhobbim, a főzés gyakorlásának. Szeptembertől mi is megkezdtük az ovis életet Eszterrel, s Ő tipikusan nem az a fajta kislány, aki már az első nap is dalolva és mosolyogva hagyja ott szüleit a csoportszoba ajtajában. Nem – nem, éppen ellenkezőleg … szóval, kemény a beszoktatás, bár már nagyon szépen haladunk vele.

A probléma megoldását az sem segíti elő, hogy rendszeres időközönként betegek is leszünk, hisz Eszterünk hazahozza az ovis bacikat a kishúgának, Apukájának és legvégső esetben Anyukájának is. Pedig én naiv azt hittem, mi ellenállóbbak leszünk, meg erősebbek ( tudjátok, hogy értem?! )! De ez nem jött be. Eddig úgy nézett ki a dolog, hogy 1,5 hét ovit követett kb. 1 hét betegeskedés itthon, kíváncsi vagyok hogy alakul ez majd a későbbiekben …


A lényeg az, hogy a fentieknek köszönhetően nem sok mindenre jut időm, természetesen főzök, de csak olyan életmentős – nemblogravalós – gyorsdolgokat, ami ben alig akad különösebb fantázia, sőt! Olyan is előfordult, ami szinte még sosem, Apa főzött nekünk levest a minap, mert én olyan vacakul voltam, hogy csak a kanapén fetrengésre tudtam koncentrálni. Aztán annyira belejött a szakácskodásba, hogy másnap még egy nagy adag rakott krumplit is kaptunk Tőle ;o))


S hogy itt a blogon is történjék már valami, engedjétek meg, hogy megosszam Veletek Apa nagyon finom és nagyon egyszerű gulyásának receptjét!


Hamis gulyás


Legyen a kezed ügyében:


3 evőkanál olaj

3 kis fej hagyma

3 szál közepes sárgarépa

1 szál fehérrépa

6 közepes krumpli

1 paradicsom meghámozva

1 tv paprika apróra vágva

kömény, pirospaprika, tengeri só, bio levespor


Így használd a hozzávalókat:


Az apróra vágott hagymát az olajon megfuttatta, a tűzről lehúzva megszórta pirospaprikával, majd felöntötte egy kevés vízzel. Mehetett vissza a fazék a tűzre, s készült az alap a meghámozott, picire szabdalt paradicsomból és a felkockázott paprikából. Rövidesen kiegészült a társaság a répákkal és a krumplival. Kömény, só, kevés bio levespor és már csak azt kellett kivárni, hogy megpuhuljanak a zöldségek.


5 – 6 adag


2008. október 3., péntek

Zöldségkrémleves ( Francia potage creme )

Levesrecept következik, mert itt az ősz és mi bizony elég erősen kívánjuk az ilyen jellegű ételeket is, annak ellenére, hogy ésszel tudom, nem a legjobb a pocakunknak. Mindegy, mostanában valahogy jobban hallgatok az ösztöneimre, mint a könyvekben olvasott okosságokra ;o)

Ez a recept nagyon jól variálható, alaprecept, ha krémlevest szeretnék készíteni, csak jól fel kell tölteni a hűtőt egy -féle hozzávalóból, ami lehet brokkoli, patisszon, tök, karfiol, karalábé, cékla, répa, spárga, gomba vagy esetünkben zeller ( legközelebb azért egy nagy szem krumplival fogom enyhíteni ezt a vad zeller ízt, amivel igaziból nem is volt baj, csak kicsit erős volt ). A gyerekek egyébként szinte megkóstolni sem voltak hajlandóak, aztán Emmánál győzött az éhség és legalább a pirított kenyérkockákat kiette belőle ;o))






Zöldségkrémleves ( Francia potage creme )


Legyen a kezed ügyében:


2 fej vöröshagyma ( nekem 3 kisebb volt )

3 – 4 evőkanál olaj

1 liter víz

50 dkg zeller vagy más zöldség

4 evőkanál zabpehely

kevés frissen őrölt bors

szerecsendió, só, esetleg bio levespor

1 evőkanál friss zöldfűszer ( petrezselyem, tárkony, bazsalikom, lestyán ) ízlés szerint


1 dl szójajoghurt / rizstej / kókusztej

10 dkg szárazon pirított zsemlekocka


Így használd a hozzávalókat:


Az apróra vágott hagymát az olajon megpirítod, majd vízzel felöntöd. A megtisztított és feldarabolt zöldséget a fűszerekkel együtt a fazékba dobod, hozzáméred a zabpelyhet és fedő alatt, kis lángon megfőzöd.

Tálalás előtt mixeld össze a levest, keverd hozzá a joghurtot / tejet, forrald fel egyszer és már tálalhatod is. Nagyon finom, tartalmas leves lesz a jutalmad.


( Esetleg némi vizet még használhatsz hozzá, nálam állt egy ideig a leves és bizony eléggé besűrűsödött! )


Forrás: Halzer Györgyi: Vegetáriánus ételek a világ minden tájáról