2009. augusztus 9., vasárnap

Keresem az utam ...

Mármint ami a táplálkozási részét ( is ) illeti. Hosszú ideje már annak, hogy a megszokottól eltérő úton kezdtem el járni, elolvastam egy rakás könyvet, majd következett a cselekvés ideje. Először „csak” fogyni akartam, azután jobban is érezni magam a mindennapokban.

Alapvetően a Testkontroll volt az, ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket, lefogytam 30 kg – t és nagyon szuperül éreztem magam tőle! Tele voltam energiával, könnyű voltam, gyors, nagyon kevés alvással is kiválóan elvoltam, sokat dolgoztam, klasszul fogott az agyam stb.

Délelőtt csak gyümölcsöt ettem, figyeltem az ételtársításra ( = a szénhidrát és fehérje különválasztására egy étkezésen belül ), evés után csak 2 óra elteltével ittam folyadékot. Kihajítottam a kamrámból minden félkész, bolti vackot és mindent (!), amiben cukor volt. Elsőként a tejtermékekről mondtam le, majd néhány hónap leforgása után elhagytam a húst is ( fura a fordított sorrend, igaz? :o) és rengeteg zöldséget, gyümölcsöt ettem, némi szójával kiegészítve. A gabonákról akkoriban még nem sokat tudtam, ettem kölest és barnarizst, mert azt olvastam, azt kell, mert jót tesz, annak ellenére, hogy egyáltalán nem is szerettem a rizst :P ( Sosem felejtem el, mekkora élmény volt az augusztusi 40 fokban Nyers Csaba köleskásáját eszegetni műanyag tányérból a Várban :o)))


Ez így ment kb. 2 – 3 évig, a férjem is csatlakozott hozzám, így otthon nem kellett kétfélét főznöm és mindketten élveztük ezt az állapotot. Nem mondom, házon kívül nagy nehézségekkel találtuk szemben magunkat, ha enni szerettünk volna, de azért valamilyen megoldást mindig találtunk, éhen nem haltunk ;o) Azt, hogy ufónak néztek a saját barátaink, már rosszabbul éltük meg …

2004 – ben terhes lettem Eszterrel és akkor sok minden megváltozott. Nem, továbbra sem akartam húst enni, sem tejterméket, egyszerűen édesség - frontotn engedtem el magam Anyukák, biztosan sokan ismeritek azt a hirtelen jövő – azonnal enni akarok, különben elhányom magam – éhség érzetet, ami mindkét terhességemet végigkísérte ( hogy ez most mennyire pszichés vagy nem, abba inkább ne is menjünk bele :P ), így esett, hogy munkaidőben egyre gyakrabban szaladtam le a Taverna cukrászdájába egy – két croissant – ért … Nem maradt el a büntetésem, híztam és már korántsem voltam olyan fitt, mint előtte. Persze könnyen megbocsátottam magamnak ezeket az apró kihágásokat, hisz várandósan az ember esendőbb. Szerencsére szülés után gyorsan rendeződtek a kiló problémák, így azt gondoltam, nekem mindent szabad és ekkor tévedtem jó nagyot. Lényeg, a lényeg, nagyon elszaladt velem a ló. Mire észbe kaptam, feljött 5 – 6 kiló plusz és beköltözött Emma is a pocakomba s szépen kezdődött minden elölről. Mire a második babám is megszületett ( 2006 ), már húst is ettem és cukrot is és sok minden olyat, amit korábban sikerült távol tartanom magamtól. A súlyom folyamatosan nőtt és már egyáltalán nem sikerült megszabadulnom a rajtam maradt kilóktól, s egyre nehezebb lett az élet a két lányom mellett. Bevallom, nekem nehezen mennek ezek a gyes – es évek ( és irigységgel vegyes tisztelettel nézem azokat az anyukákat, akiknek ez valódi élvezet ), egyre depisebb lettem és egyre gyakrabban fordultam az édességek felé egy kis vigaszért.


Aztán 2008 elején ismét megembereltem magam és magunk, próbáltam sokkal jobban odafigyelni arra, mit és hogyan és mivel eszünk. Elmaradt a hús, a tejtermékek ( most fordított sorrendben :o), jöttek a teljes őrlésű lisztek, s megismertettem kis családom a gabonákkal. Nagyon jól mentek a dolgok, fogytam is valamennyit ( 10 kg – t ), de most nem ezen volt hangsúly. Jó példát akartam mutatni a lányoknak, megszerettetni velük is a teljes(ebb) értékű ételeket és erősebbnek érezni magam. Ehhez az időszakhoz köthető a blog indulása is, ebből is látszik, milyen lelkes és tetterős voltam :o)

Itthon működött is a dolog, de most már több tényezős volt a felállás. Itt voltak a gyerekek, akik bizony néha ellentmondtak vagy csak szimplán mást kértek, mint amit én főztem és ez elgondolkodtatott. Míg ketten voltunk a férjemmel, nem ütköztem ellenállásban ( tudom, irdatlan nagy szerencsém van Vele!! :o), de pl. ahogy bejött a képbe az óvoda, kicsit módosultak a szabályok. Egyszerűen nem akartam kényszeríteni Esztert semmire, rábíztam, egyen, amit és ahogy akar, ha házon kívül eszünk, itthon viszont nem volt alternatíva, egyféle vacsora volt az asztalon és kész. Ismerve a lányomat, sejthető volt a jövő, az oviban sem ette meg a húsos ételeket, levesből repetázott, kért még plusz tésztát, köretet, kenyeret, ha nem volt fogára való a menzás ebéd és kész. Nekem az volt a lényeg, ne érezze kirekesztettnek magát ( eszem ágában sem volt külön, vega kaját rendelni Neki – azt sem tudom, állami oviban ezt megtehetném – e? Gondolom, nem … ), Neki meg, hogy jóllakjon.

Ennek folyományaként idővel itthon is előfordult egy kis tejföl vagy sajt az ételek tetején, s meg kell mondjam jól esett. Hosszú hónapokba tellett, mire megtanultam ezt elfogadni, természetesnek kezelni, mert a korábbi nagyonisaszabályokszerintélőhűderugalmatlan énem nehezen fogadta el, hogy néha elfelejthetjük a szabályokat, mondjuk a pillanatnyi élvezetek kedvéért … ha mondjuk mértékkel csináljuk …


S hogy mi a helyzet ma? Újfent válság van, így hát útkeresés is, mert a mostani állapot sem az „igazi” még. Nagyon sokféle allergiával küzdök ( parlagfű, nyír, mogyoró, rozs, házipor, állatszőr stb. ), meg hát akad rajtam súlyfelesleg is rendesen, ez biztosan nem a 100% - os formám.

Sokat tanultunk 2002 óta. Megtapasztaltunk ezt – azt, tudjuk, hogy pl. a délelőtti gyümölcsevés nálunk nagyon is működik ( s nem is esik nehezünkre ), az ételtársítás is kiváló megoldás arra, hogy ne akarjunk elájulni étkezés után az álmosságtól. Viszont, újfent meg kellene tanulnunk parancsolnunk magunknak és nem repetázni még egyszer ( kétszer ) az ebédből, csak azért, mert finom … és nem nassolni este 8 után, amikor már alszanak a csajok és alapból nem készíteni annyi édességet, még akkor sem, ha az embernek blogja van és „muszáj” kipróbálnia ezt is, meg azt is …



Nem tudom, pontosan merre visz majd az utunk, most a vércsoport diéta felé kacsingatunk éppen, amiről majd akkor fogok nyilatkozni, ha eltelik egy – két hónap és el tudom mesélni, mit tapasztaltunk meg a saját bőrünkön. Rengeteg aggályom, kérdésem van ezzel a módszerrel kapcsolatban, kíváncsi vagyok, milyen lesz …


A hűtőm mindenesetre viccesen néz ki, kinyomtattam egy táblázatot a „mi javasolt és mi tiltott féléből”, hogy tudjam, mihez is tartsam magam … :P


Ui.: Remélem, nem untattam senkit a fenti infóáradattal; az igazság az, hogy ha sok a mondanivalóm, egyszerűen hagyom, hogy kijöjjön belőlem, lesz, ami lesz, Ti meg vagy elolvassátok vagy nem :o))


Hát, ez van nálunk mostanában ...


21 megjegyzés:

  1. Ez a legjobb feleség felirat tetszett a legjobban. :)
    Szerintem jók ezek a kinyomtatott dolgok. Jobban szem előtt van. Nekem a konyhaszekrény ajrón belül található pl. a savas/lúgos táblázat.

    És nem untatsz. Mindenkinek van ilyen időszaka, hol nehezebb, hol könnyebb. Ha megsoztjuk ezeket egymással, talán kicsit segít is a kitartásban.

    VálaszTörlés
  2. Hm, érdekes volt olvasni!:-) Sok hasonlóságot véltem felfedezni kettőnk közt, és hát menyugvással konstatáltam, rajtam kívül is vannak kihágásra képes vegánok!:-))) A vércsoportdiétát én is próbáltam 3 éve, de nekem is sok aggályom volt, a rengeteg allergiám + vegaság mellett (én vércsoport szerint húsevő lennék:-)), gyakorlatilag szinte semmit nem ehettem... Fogyásra azért nekem jó volt az első szülés után, amúgy nekem nem jött be (nem győzött meg...). Kíváncsian várom majd az alakulásotokat, addig is kitartást!

    VálaszTörlés
  3. Brdige, most lebuktam :P A legjobb Anya plecsni is ott van ám mellette!! :o))

    Siccike, nyugi, én is 0 - ás vagyok, sőt, a férjem is! A gyerekekről fogalmam sincs sajnos, azt miért nem írják rá a kórházi papírokra a cm, meg a gramm mellé??
    Meglátjuk mi lesz belőle ...
    Kihágás meg van, hogyne lenne :o))

    VálaszTörlés
  4. Szia Kata!

    Nem tudom ezt az emailemre írtad e válaszképp,vagy azt meg sem kaptad,mindenesetre jó volt olvasni.Ha van kedved azért emailben még szivesen értekeznék erről Veled.

    VálaszTörlés
  5. Nekem ez nem unalmas, sőt, végtre egy őszinte szó! Remek!
    Vároma folytatást... :o)))

    VálaszTörlés
  6. Igazán pozitív, hogy ezt is megosztottad velünk. És már én sem érzem magamat "bűnösnek", hogy a várandósság miatt sokkal lazábban eszem és sokat bűnözök :) Csak hát valamikor tényleg álljt kéne parancsolni :(
    Sok sikert nektek, bármerre is menjetek, várom a fejleményeket!
    Marcsi

    VálaszTörlés
  7. KataAnyaka a szívemből beszéltél! Hihetetlen, hogy mennyire hasonlóak vagyunk. Ugyanezekkel a problémákkal kűzdök én is. Vannak jó időszakok és vannak rosszabbak. Van, hogy minden erőfeszítés nélkül betartok mindent és van, hogy elszalad a ló és becsusszannak a tejtermékek és a túl sok nasi, meg akkor is eszem ha nem is vagyok éhes. Rájöttem, hogy ezen nem kell, nem szabad nagyon görcsölni, mert valószínűleg valamilyen stressz az, amit ilyen módon próbálunk megoldani. Ne legyen nagyon bűntudatod, csak próbáld meg visszaterelni magadat a helyes útra. Nálam, ha ez ésszel nem megy, jön egy 10 napos böjt. Na annak a végére aztán minden étkezési szokásom visszarendeződik a helyes és leginkább egészséges kerékvágásba. Azt viszont nem értem, hogy ha a testkontroll annak idején bevált (érdekes én is azzal indultam el az úton) akkor most miért nem ahhoz fordulsz megint? A vércsoport diéta nekem sem vált be igazán, pont azért amiért Siccikének sem, bár én A-s vagyok. Ha érzed, hogy változtatnod kéne, az már egy nagyon jó jel és meg is lesz az eredménye! Hajrá.... Én éppen ugyanilyen lazítós időszakomban vagyok és sajnos a múlt heti 4 gyümölcsnap sem volt képes észre téríteni, de most nyaralni megyek, nem görcsölök, legfeljebb nem nézegetem majd a most készült fényképeket, de ősztöl nálam is itt a változtatás ideje, mert nem érzem jól magam a bőrömben.

    VálaszTörlés
  8. Sziasztok lányok!

    A legjobb módszer az egészséges életmód terelgetésére a zöld-turmixok azaz az un. green smoothie -k. Csak egy jó minőségű turmix kell hozzá. Zöld+gyümölcs (+ víz) ennyi. Tömény élő enzimmel és klorofillel lehet elárasztani a szervezetet, ami gyógyítólag hat a testre.

    A blogomban bővebb infót olvashattok a zöld turmixokról.

    VálaszTörlés
  9. Hányan evezünk egy hajóban!
    Várandósságaim alatt én is többet megengedtem magamnak, először csak fehér csoki, aztán már a barna is, végül rendszeres joghurtfogyasztó lettem... Aztán jött Victoria Boutenko: A nyers étel csodája című könyve.. Innentől kezdve a nyersétkezést érzem az én utamnak: rengeteg gyümölcs, jó sok zöld turmix, zöldséges finomságok, és házi sütésű, komplettált kenyér. Ez utóbbit egy ideig csak készítettem, de nem jó szívvel fogyasztottam, gondolván, hogy ez nem a legjobb étel. De a súlycsökkenés további megállítása érdekében muszáj beiktatnom, és hát, nagyon finom is.
    A zöld turmix tényleg jó "étvágyirányító". A böjtöt még sosem próbáltam, a szoptatás mellett nem lenne túl praktikus nálam...
    A vércsoport diétával kapcsolatban elég szkeptikus vagyok, bár nem ismerem... Nem értem, hogy miért kellene ugyanazt ennie egy 100 kg-os A-s vércsoportúnak, mint egy 50 kg-osnak, aki esetleg kemény fizikai munkát végez? Szerintem nem a vércsoport szabja meg, mit kell fogyasztani...

    Sok sikert az utad megtalálsához!

    VálaszTörlés
  10. Köszönjük Kata, hogy megosztottad velünk a gondolataidat, gondjaidat. Bár várandós még nem voltam, de nekem is vannak ilyen kilengéses időszakaim (pl: vizsgaidőszakban), igaz, a tejtermékek ilyenkor sem játszanak, csak egy kicsit több sütemény, vagy sós chips. Nekem ez a gyengém.
    A vércsoportdiéta nekem sem jött be. Szerintem már az is elárul valamit a diétáról, hogy a 0-ás vércsoportot húsevőként jelöli és nézd meg: itt majdnem mindannyian 0-ásak vagyunk és vegák. Az én vércsoportom is 0. Kíváncsian várom a tapasztalatodat erről.
    Ami nekem bevált eddig az ilyen nehezebb időszakokban az a sport. Néhány körrel többet futok olyankor, vagy pár km-rel többet bicajozok, néhány hosszal többet úszok és már nincs is kedvem enni és a szervezetem sem kívánja. Nem tudom, hogy mi az összefüggés, de tapasztalataim szerint testileg és lelkileg is működik.

    Sok sikert és kitartást az egész családodnak az egészséghez vezető út megtalálásában!

    VálaszTörlés
  11. Ezt nézem én is, hogy a vércsoport diéta szerint mennyi itt a "defektes" nullás :) (én is az vagyok)

    VálaszTörlés
  12. Kata, jó, hogy leírtad! :) Köszönjük!

    VálaszTörlés
  13. Szia!

    Csatlakozom pár előttem szólóhoz: kockáztasd meg a nyersvegán kosztot, csak 2 hétre. És ha nem is maradsz mellette (nem azért, mert nem jó, sőt szuper!, hanem esetleg más nem eszi meg, babrás, elcsábulsz stb.), de a zöldturmixot ne hagyd ki.
    Saláta + barack, banán, alma, édes gyümölcs, egyféle is elég + tisztított víz. Imádni fogod. Bizarr, de meglepően finom.

    És én is 0-ás vagyok, és képtelen lennék húst enni, 19 éve nem ettem. Ennek a 19 évnek a tapasztalatával mondom, hogy nyersvegán koszt! http://www.nyersetel.hu

    (és voltam testkontrollos is, igen...)
    Puszi

    VálaszTörlés
  14. Szia Kata,

    A vércsoport diétával kapcsolatban szeretném mondani, hogy allergiára nekem nagyon bejött, pusz szoptatásra is: a 3. fiam születése után pár hétig 100%-ig betartottam és iszonyú sok tejem lett, a két nagyobb srácot alig-alig tudtam szoptatni. Aztán fogezmenni alapon annyit lazítottam, hogy már csak elméletben voltam vércsoport diétázó. Most fogynom kell, sokat kb. 30(!) kilót, de nagyon nehezen tudom magam elkapni, pedig szőrnyen érzem magam a bőrömben. Várhegyi László tényleg a legjobb a témában, én is többször írtam már neki, a www.natursziget.com olalon megtalálod. Nem írták még neki? Kíváncsi vagyok mit mond a O-s kontra vega témában.
    Egyébként a reflexológia tanárom - Bánszky Judit - azt mondta a VCSD-ről, hogy valakinek nagyon bejön, másoknak nem. Akinek bejött. az csinálja!

    VálaszTörlés
  15. Köszi mindenkinek a kedves és építő hozzászólásokat, azt hiszem, egy posztban fogom leírni, mit is gondolok most. Majd a napokban, amint lesz időm :o)

    VálaszTörlés
  16. Sziasztok!
    Én ugyan nem küzdök súlyfelesleggel, sőt, fogytam is a szoptatás alatt. A várandósság alatt feljött 10 kg, a szülés után 13 kg-mal voltam kevesebb. Azóta lement még 2-3 kg. Hogy csináltam? Fogalmam sincs. Talán mert gondom van az evéssel. Vagy időm nincs - persze idő arra van, amire szeretném. Meg sokszor ott álltam, hogy úristen, ami itthon van, attól elhányom magam, nincs kedvem semmit enni, ezek undorító kaják.
    Most, hogy itt a nyár, végre eszem rendesen: rengeteg gyümölcsöt. Csatlakozom Gáborhoz a nyerskajálásban, bár nem vagyok 100% nyers. De most ezen a héten voltam anyuékkal a nagypapámnál, és bár ettem nyerset is, de a főtt, meg a zsíros dominált, hihetetlen, mennyire tompa lettem egy hét alatt. Szóval most amennyire lehet, átállok a nyersre. Nem mondom, hogy mindenki legyen nyers, de rövid idő alatt megtapasztaltam, hogy nekem a nyers, vagy legalább 85-90%-ban nyers a legjobb. De hát nem vagyunk egyformák!

    Minden jót,
    Bogi

    VálaszTörlés
  17. Kata!
    Én is 0-s vagyok és a párom is. :) Ki nem az itt? És "véletlenül" tudom, hogy két 0-snak csak 0-s gyerekei lehetnek. Vagyis jó eséllyel a lányaitok is azok.

    VálaszTörlés
  18. Kata, úgy bírom, hogy ilyen őszintén leírtad mindezt! Én sokat tanultam belőle! Tehát nemcsak nekem vannak aggályaim....könnyebb így!

    Köszi és csak így tovább! Sok fincsi kaját főztem már a blogodról!

    VálaszTörlés
  19. Noémi, nagyon köszi, ez olyan jól esett!!! :o)

    VálaszTörlés
  20. Katám, sajnálom hogy nem ismerlek....Amiket írsz, ahogy írsz, jó lehet veled beszélgetni, elmélkedni. Amúgy fel a fejjel, lesz ez még így se!
    :)

    VálaszTörlés
  21. Köszi, Iza, jófej vagy, hogy ilyeneket írsz :o) Jól esett.
    Ha egyszer lesz időm és agyam is, hozzá, írok majd kicsit megint erről.

    VálaszTörlés