PÉNTEK – ZAB - VÉNUSZ
Régi magyar neve „asz”. Bronzkori leletek bizonyítják, hogy a zab is régi gabonafélénk. Rómaiak és görögök takarmánynak termesztették, sokáig le is nézték a germánokat, íreket, skótokat, akiknek ez főeledelük volt. A zab – mag csodálatosan hevítő és melegítő hatású, a tél eledele.
A zab a talajon először bokorszerűen terjed szét, majd felül elágazások nélküli szárat hajt. A virágzás júniustól augusztusig tart, az érési időszak általában augusztusra esik, de hideg időben kitolódhat szeptemberre is.
Anyagait, beltartalmi értékeit tekintve a zab az egyik legértékesebb gabona. Olyan anyagokat tartalmaz, amelyek élettel töltik fel a szervezetet, például depresszió esetén is alkalmazható a jó hangulat elősegítésére. Minden más gabonánál több benne a kalcium, vas, foszfor, magnézium, fehérje; többféle B – vitamint és antioxidánst is tartalmaz.
Szénhidráttartalma is sajátságos, különösen könnyen hasznosítja az emberi szervezet, így alkalmas gyermekek és betegek számára is.
A zab gyógyítja a gyomor – és bélgyulladást, mivel nyákbevonatot képez a bélfalon ezzel védve a beleket a fertőzésektől és irritációktól.
A zab tulajdonsága, hogy a perifériáról kezd el érni, emiatt a főhajtást sokáig megőrzi gyönyörű, zöldes színét, ami a vitalitás és az életöröm kifejeződése. Nincs egységes kalásza, hanem bugákat hajt, amelyekkel játszik a szél – ez a Vénusz játékosságára és könnyedségére emlékeztet.
Forrás: Gabonaételek & Bevezetés a gabonakonyhába c. könyvek
Receptek
köszi, hogy így összeszedted a tudnivalókat a gabonáról! A recepteket pedig próbálgatom! ;)
VálaszTörlésSzívesen! :o) Mesélj majd hogy tetszenek! ;o)
VálaszTörlés