Spaghetti 'Veganese' egy örök klasszikus másként

Én olyan gyerekkel még nem találkoztam, aki visszautasított volna egy jó kis tésztaételt, legyen szó akár pesto – ról, akár valami hagyományosabb paradicsomos változatról. Ez mindig tuti befutó! S hát ahány ház, annyi szokás, mondhatnánk, hisz tényleg végtelen a variációk száma.

A mi egyik gyakori változatunkat akár spaghetti bolognese – nek is hívhatnánk, de mégsem egészen az. Egy egyszerűsített változatról beszélhetünk csak, hisz hiányzik belőle a répa is, a zeller is, meg a ki tudja mi? Egyik recept szerint még gomba is kell bele, másik szerint szárított paradicsom is, s akkor a füstölt szalonna szerűségről még nem is beszéltünk; én már nem is győzöm fejben tartani az összes hozzávalót. Ráadásul, pimasz módon még a darált húst is kihagyom belőle, s helyette darált búzahússal készítem, mivel nekünk így jobban ízlik.

Íme, az én vegán változatom, melyet tálaláskor még egy kis házi készítésű, vegán parmezánnal is meghintek ( semmi extra, csupán 1 : 1 arányban összekeverek darált mandulát és sörélesztőpelyhet ), köze nincs az eredeti parmezánhoz, de jó érzés, hogy „valamit” tehetek a tésztánkra! ;o)

Spaghetti „Veganese” ( sk. )

Legyen a kezed ügyében:

2 kicsi vagy 1 nagy fej hagyma

olaj

30 dkg szejtán

1,5 doboz konzerv paradicsom ( pl. Mutti )

2 gerezd fokhagyma

2 db. babérlevél

1 löttyintés balzsamecet

só, bors, kakukkfű, bazsalikom

( ha nem esznek belőle kiskorúak, biztosan előkapok egy kis vörösbort is ;o)

50 dkg durumtészta

Így használd a hozzávalókat:

A hagymát apróra vágom, s az olajon elkezdem pirítani, közben ledarálom a búzahúst ( ez most bolti, a darált változathoz ezt a fajtát szoktam használni ), majd hozzákeverem a hagymához, kicsit átforgatom és ráborítom a paradicsomkonzervek tartalmát. Jöhetnek a fűszerek, só, bors, egy löttyintés balzsamecet és végül a kakukkfű és a babérlevél. Mivel ez a húspótló készítmény nem nyers, nem kell sokáig főzni, csak amíg a paradicsom mártásunk sűrű lesz, s csak a legvégén tépkedd bele a bazsalikomot.

Közben kifőzöm a tésztát ( természetesen al dente ), a főzővízből átkanalazok egy keveset a szószba, a spagettit leszűröm, s már tálalhatunk is.

A tányérban gőzölgő kupac tetejére mehet a vegán parmezán.

4 – 5 személyes adag

Íme, az egyik nagyon jóllakott lánykám ( a kisebbik ), aki olyan lelkesen falta a tésztát, hogy szerintem még levegőt venni is elfelejtett vacsora közben. Látszik, alaposan el is fáradt a végére :o)))

Forrás: a vegán parmezán ötlete Hildmann Attilától származik, köszönet érte!