Csíráztatás V.

Elérkeztünk az utolsó csírás bejegyzéshez ( gondolom, elég is volt már ebből a témából ;o), megnőttek a kis növénykék annyira, hogy már fogyaszthatóak legyenek. Igazság szerint mi már tegnap is megpakoltuk vele a vajas kenyerünket, csak nem volt időm dokumentálni az eseményeket.

S hogy akkor miről is volt itt szó? Hát arról, hogy az aprócska magokból 4 – 5 nap leforgása alatt milyen szép, élettel teli, vitamindús és finom növények növekedtek, melyhez csupán egy csíráztatótálra, magokra, némi vízre és levegőre van szükség. No, meg persze egy lelkes emberkére, aki naponta kétszer veszi a fáradtságot és „megfürdeti” a csírákat.

Retek - és lucernacsírák

A tárolással kapcsolatban csupán annyi jó tanácsot adnék, hogy hűtőben célszerű, kis dobozban, esetleg olyanban, amelyben „lélegezni” is tudnak a növénykék és felhasználás előtt ne feledjétek leöblíteni róla a nyákot.

Jó étvágyat hozzá mindenkinek és köszönöm a figyelmet azon olvasóimnak, akik kitartottak mellettem és a csíráim mellett! ;o))

Előzmények:

Csíráztatás I. II. III. IV.