2009. március 28., szombat

Átmeneti csend

A mai napom is a vendéglátás jegyében telt és azt gondolom, egy időre leteszem a lantot,. Enyhén szólva túlvállaltam magam, megérdemlem a pihenést. Nemrégiben osztálytalálkozót szerveztem, aztán múlt héten volt az első V.G.B.T., ráadásként ma Eszter lányunk kicsit megkésett szülinapi buliját is megtartottuk …


Íme az éhes siserehad, amint a tortájukra várnak :o))


Elfáradtam és úgy érezzük, több szempontból is hasznos lesz, ha tartunk egy kis böjtöt a férjemmel. A lányokról is gondoskodtam, rendeltem Nekik kaját jövőhétre, mi meg szépen, fokozatosan átállunk gyümölcs -, zöldséglevek, gyógyteák fogyasztására, hogy kitakarítsuk a bensőnket.


Kellemes főzőcskézést kívánok mindenkinek és hamarosan visszatérek! ;o)


2009. március 26., csütörtök

Cukkini tekercsek ( VGBT - s előétel )

Ezekben a cukkini tekercsekben semmi extra nincs, nem is hiszem, hogy olyan húúú, de finomak lennének ( magam is meglepődtem, hogy mind elfogyott a tálról a VGBT – n ), különlegességük egyedül abban áll, hogy a cukkinilapocskák nyersek. Eredetileg nem így akartam, de útközben meggondoltam magam, úgy éreztem a nyers, citromos, szezámos cukkini jobban passzol a várva várt tavaszhoz, mint sült társai.



Cukkini tekercsek ( sk. )


24 cukkini csík

½ doboz fehérbab konzerv

½ üveg ( bébiételes üvegecske ) szárított paradicsom

néhány mentalevél

só, bors

kevés olívaolaj

egy marék vegyes csíra

opcionálisan 24 db. olajbogyó


szezámolaj

citromlé


24 db. fogpiszkáló


Az alaposan megmosott cukkiniket zöldséghámozóval vékonyra csíkoztam, beletettem egy nagy tálba, rálocsoltam egy kevés szezámolajat és egy fél citrom levét, majd félretettem, míg elkészítettem a krémet.


A babot összeturmixoltam a szárított paradicsommal, picike olajjal, a mentával, fűszereztem és a legvégén beleforgattam a csírákat. Nem árt neki, ha hagyod állni, de azonnal is dolgozhatsz vele tovább, ha úgy hozza a helyzet.


A cukkinilapokat egyesével kiemeltem a pácléből, magam elé fektettem, rápakoltam egy teáskanálnyi babpürét és szorosan feltekertem, majd fogpiszkálóval rögzítettem, hogy szét ne essen. Nekem az olajbogyó a gyengém, úgyhogy majd' mindegyikre került egy szem.


2009. március 23., hétfő

Nyers, cseresznyés torta - VGBT desszert

Bevallom, mikor „véletlenül” ráleltem ennek a tortának a receptjére, azonnal Gitta jutott eszembe és az, hogy de jó, lesz valami olyan ennivaló is a VGBT – re szánt ételeim közt, ami egy nyers evőnek is a fogára való. Persze a befőtt cseresznye nem éppen ez a kategória, de akkor sem volt szívem „friss” kivivel elrontani ezt a nagyon egyszerű és egyszerűségében nagyon finom desszertet

.


Nyers, cseresznyés torta


15 dkg finomra őrölt mandula + kesudió ( eredtileg mogyoró, de én arra allergiás vagyok )

5 dkg kókuszreszelék

15 dkg szárított áfonya ( eredetileg datolya )

15 dkg bio mazsola

3 - 4 – 5 evőkanál víz ( majd meglátod mennyi kell )


15 dkg kesudió ( néhány órára beáztatva )

7,5 dkg agavé szirup ( vagy juharszirup )

kevés reszelt gyömbér

citromlé


friss vagy befőtt cseresznye a tetejére ( az enyém saját készítésű, steviás volt )


Semmi ördöngösség nincs a dologban. A mandulát, kesudiót összekevertem a kókuszreszelékkel, az áfonyával és a mazsolával, összedaráltam, amennyire tudtam, majd pár evőkanál víz segítségével formázhatóvá tettem. Kibéleltem egy csipkés tortaformát folpackkal ( ez lehet, hogy nem szükséges, de én biztosra akartam menni ), belenyomogattam a gyümölcsös masszát, a gyerekek egy mini sodrófájával átmentem rajta párszor és mehetett is be a hűtőbe.


A beáztatott kesudióról leöntöttem az áztató vizet, összeturmixoltam az agavé sziruppal, ízesítettem és rákentem a tortaalapra, majd kimagoztam pár szem cseresznyét és kiraktam vele a torta tetejét.


Ennyi. Úgy láttam, mindenkinek ízlett ;o)


Forrás: Vegalicious


2009. március 22., vasárnap

Az első V.G.B.T.!!

Hosszas szervezést követően végre – végre ma sor került az első Vega GasztroBlogger Találkozóra a Világközepén! :o) Természetesen az elején nagyon nagy volt a lelkesedés, szinte mindenki azt jelezte vissza, hogy jön, de ahogy telt az idő, lemorzsolódott néhány kollegina, kinek ez jött közbe, kinek az, végül is, ha jól számolom 16 – an voltunk, plusz férjek és gyerkőcök.

A helyszín kiválasztása vitte el a legtöbb időt a szervezésből, de Gitta segítségével rátaláltunk a Világközepére. Valamikor január végén ( kb. ) megnéztük a helyszínt és mivel tetszett, gyorsan lebeszéltük az ottaniakkal a részleteket.

Bennem óriási volt a lelkesedés, előre tervezgettem mit fogok készíteni, mivel fogom elkápráztatni a többieket, aztán kisebb alkotói csend következett a blogomon, szinte nem is főztem mostanában, s ha mégis, semmi kedvem sem volt megírni a soron következő posztot … így esett, hogy tegnap még nem voltak pontos elképzeléseim a mai „menüt” illetően és ez nem kicsit zavart ( szegény családom a megmondhatója … ). De végül is kitaláltam és elkészítettem mindent, meg is voltam elégedve a kajákkal, délelőtt összepakoltam a csajokat és Apát, jobban mondva Ő minket, aztán robogtunk a Világközepére.

Nem kicsit izgultam, hanem nagyon, nagyon – nagyon. Hogy miért? Mert én szerveztem a találkozót, mert egy csomó ismeretlennel találkoztam, akik valamilyen szinten mégis ismerősök voltak, mert nem tudtam ízleni fog – e a többieknek a főztöm, mert az utóbbi 4 – 5 évben nem jellemző rám, hogy túlságosan társasági ember lennék ( ezt az anyukák biztosan jobban fogják érteni, sok éven át gyes / gyeden lenni, bezárva, elzárva stb., óhatatlanul sokat változik ilyenkor az ember ), pedig korábban ez volt a lételemem … szóval, nem volt könnyű, mégis azt gondolom jól sikerült a találkozó.

Az eleje persze cseppet döcögős volt, félszeg – tétova párbeszédek, beszélgetés kezdemények hangzottak fel itt is, ott is, jobbára az ételre fókuszáltunk, gondolom éhes is volt a társaság, így csak kicsit kellett bátorítani mindenkit az evésre. Aztán mikor már mindenkinek tele volt a hasa, kezdődhetett a mesélés, szépen sorban bemutatkoztunk, elmondtuk ki merről jött, s merre tart. Jó volt társítani a blogokat az arcokhoz és viszont :o) Kár, hogy Gitta erről már lemaradt ...

A résztvevők névsora: Anett, Anna, Vera, Marcsi, Adéle, Brigi, Szilda, Nóri, Reni, Orsi, Gitta, Vajaspánkók ( Irisz, Zsófi, Éva, Zsófi ), KatAnyaka. Ugye nem hagytam ki senkit?!


Az ételek is fantasztikusak voltak, kenyerek, sólet, fűszeres krumpli, lencsés tészta, gabonafasírt, csicseriborsó saláta, vöröslencsés fasírt, amerikai káposztasaláta, hagymalekvár, ál sajttál, fűszeres burgonytekercsek, cukkinitekercsek, channa dal ( fűszeres lencse ), indiai ételek, sok nyers finomság, nyers palacsinta , nyers csoki és persze sok édesség, darálós keksz, szezámos sós rúd, aszalt sárgabarackos - zabpelyhes golyó, répatorta, zserbó, dalauzi, zabos kókuszos golyók, cseresznyés torta, kakukkfüves - mézes muffin stb. stb. Bízom benne, hogy az érintettek hamarosan közzéteszik blogjaikon a recepteket!! Szilda kenyerébe, azt hiszem, családilag szerelmesek lettünk :o)

Nagyon köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttetek és remélem, hogy legközelebb még többen leszünk, s akkor már személyes ismerőseimként üdvözölhetek mindenkit! Hisz lesz legközelebb, korábbi egyeztetések alapján ezt bátran kijelenthetem. Siccike, aki most nem tudott eljönni, átvállalta a szervezést :o) Részletek és időpontok majd Tőle / Nála, ugyeee? :o))


Én meg nem sokára jövök a receptekkel, addig is ízelítőül a képek:


2009. március 17., kedd

Nézelődöm a neten ...

... és sóhajtozom. Igaz, hogy manapság már mindent meg lehet Magyarországon is vásárolni, de azért akad néhány olyan termék is, amelyek igen messze vannak tőlünk. Attól tartok, mostanában nem lesz lehetőségem külhoni országokat meglátogatni, hogy vegyek magunknak egy kis vegán rizs - alapú sajtot, vagy egy kis szójás krémsajtot, netán zabtejszínhabot, csak csorgatom a nyálam, miközben olvasom a jobbnál jobb recepteket, melyekben felhasználják ezeket a holmikat. Persze a címkéket végigbogarászva itt is kiderül egy kis turpisság, agyonfeldolgozottság, de azért szívesen megkóstolnám őket egyszer ;o)


Tényleg, Ti ettetek már ilyeneket?


2009. március 14., szombat

Rózsaszín szülinapi torta vegánul

A nagyobbik lányom 4 éves lett, péntek 13. - án :o)) Sosem volt gondom ezzel a dátummal, s amióta Eszter velünk van, azóta meg különösen szeretem :o) Szerencsére Apa szabadnapot vett ki, így nekem is volt időm és lehetőségem a konyhában alkotni, annak ellenére, hogy az utóbbi időben minden jellemző rám, csak az nem, hogy szívesen vagyok a saját konyhámban :S Mostanában gyakran érnek ilyen alkotói válságok, mi lesz így velem később?


Na, de hagyjuk a kesergést, lássuk, mit kapott az én hercegnő – imádó, rózsaszín mániás nagylányom! Azt azért hozzá kell tennem, hogy ez volt eddigi életem legjobb tortája, ami teljesen jó összetevőkből állt, mégis tortának nézett ki :o) és az ünnepelt is szerette, de nagyon! Persze, tudom, nem is olyan nagy szám ez a torta, de én elég kezdő vagyok még ezen a téren ...

A díszítést inkább ne említsük, mármint a szívecskéket, gyöngyöcskéket … behódoltam a kívánságoknak, na …



Citromos – málnás torta


1 csésze = 2,5 dl szójajoghurt ( házi avagy bolti – bár az én kezem ügyében most egy kis dobozos, 100 grammos vaníliás rizspuding + 150 grammos szójajoghurt volt )

1,5 csésze teljes őrlésű tönkölyliszt

½ csésze méz

½ csésze semleges ízű olaj vagy olvasztott pálmazsír

1 teáskanál vanília őrlemény

2 teáskanál sütőpor

1 lime és egy fél citrom leve és rostjai


30 dkg málna ( friss vagy fagyasztott ) + 1 – 2 kanál méz melyből lekvárt főzünk


½ csésze nád PORcukor

½ csésze biomargarin

½ kupak vaníliakivonat ( a vodkás üvegé, amiben tárolom ;o)

2 evőkanál a fenti málnalekvárból, szűrőn átnyomva, hogy magtalan legyen

1 teáskanál keményítő + korty víz

pár szem málna a díszítéshez


Először készítsük el a tésztát. A sütőt melegítsük elő 175 fokosra. Egy tálba mehet az összes hozzávaló, keverjük el alaposan, de ne dolgozzuk szét, aztán kikent formába öntve tegyük be a melegbe. Az én kerek formám 18 cm átmérőjű és tökéletes választás volt a fenti mennyiségekhez. Kb. 35 – 40 perc múlva kész, a finoman illatozó „piskótánk”. Későbbi felhasználásig tegyük hűvös helyre és foglalatoskodjunk a krémmel.


A friss vagy fagyasztott málnából készítsünk lekvárt ( kis lábasban melegítem a gyümölcsöt, majd ha levet eresztett, ízlés szerint édesítem és gyakori keverés mellett, bő félóráig hagyom rotyogni ), vegyünk ki 2 evőkanálnyit belőle, passzírozzuk át, hogy a krémben ne csúfoskodjanak később a magocskák.( Természetesen az egészet is átpaszírozhatod, ha egyáltalán nem szereted a magot! )


A keményítőt keverjük ki egy korty vízzel, melyet adjunk hozzá a két kanál tűzön fortyogó lekvárhoz és várjuk meg, míg egy picit besűrűsödik. Közben a margarint keverjük habosra a porcukorral, a vaníliakivonattal és végül a szép színért felelős lekvárral. Szívem szerint ennél is kevesebb cukrot használtam volna, ha tehettem volna, de már így is kockáztattam a krémet magát! Annyi tartása sem lett volna, hogy felkenjem a tésztára, így is nehéz volt, hiába dugtam be a hűtőbe, hogy „megkössön” … megjegyzem, vajjal persze biztosan sikerült volna, úgyhogy aki fogyaszt vajat, hajrá! ;o)



Ha teljesen kihűlt a tészta, vágjuk ketté, kenjük meg a magos lekvárral ( jóóó sokkal kentem, s még így is kimaradt egy kevés ), illesszük vissza a felső emeletét és kenjük be oda – vissza a málnás krémmel, ahol csak érjük ;o) Díszítés egyéni ízlés szerint. Néhány szem málna biztosan nem rontja el ;o)


Forrás: Vegalicious


2009. március 5., csütörtök

Szójajoghurt házilag

Régóta érlelgetem magamban ennek a posztnak a megírását, hisz tavaly nyár eleje óta foglalkoztat a gondolat: miként is lehetne házilag joghurtot készíteni? Szójajoghurtot természetesen, mi mást? ;o) Több oka is volt annak, hogy a sok morfondírozást tett követte:

  • A környéken sehol sem kaptam boltban szójajoghurt ( Budapest melletti kisváros, egy bioboltnak csúfolt polcocskával az egyik kozmetikában (!!!), ahol soha nincs semmi általam keresett – hja, magasak az igények :P ), szerencsére június óta azért változott a helyzet és már a Tesco – ban, sőt, az irtó könnyen megközelíthető Auchan – ban is szinte bármikor vásárolhatnék Joyát ill. Yofut;

  • Az ára! Szerintetek normális dolog az, hogy az 5 decis Yofu 639 igen, jól olvastad hatszázharminckilenc forint pl. az Auchanban?!?!?!?! Volt idő, amikor jobban álltunk anyagilag, de jelenleg a gyesből nem futja ilyen luxus cikkekre, irgum – burgum :o((((

  • Meg aztán ebből is jobb a házi, mint a bolti, nem igaz? ;o)

Nem is kellett olyan nagyon sokat kutakodnom a neten ahhoz, hogy kitaláljam, mire is lesz szükségem a joghurt készítéshez. Persze magyarul alig volt info, így az amerikai, angol oldalakon nézelődtem, elolvastam, amit lehetett, aztán a gondolkodást tett követte, s pár hónap alatt eljutottam ahhoz a recepthez, amely szerintem a legfinomabb házi, szójajoghurtot eredményezi ( az állaggal voltak problémáim, először túl vizes volt, aztán meg túl kötött )

.


Szójajoghurt házilag


Mi kell hozzá?

1 liter szójatej ( én ezt is itthon csinálom egy géppel, így literje kb. 60 – 70 forintból jön ki, de a bolti is tökéletes hozzá, csak úgy drágább a móka )

2 - 2,5 evőkanál kukoricakeményítő

½ teáskanál agar agar por

csipet só ( elhagyható )

1 kis pohár bolti szójajoghurt fele

Speciális eszköz: egy ilyen húshőmérő és opcionálisan egy ilyen joghurtkészítő masina, de csináltam én már joghurtot radiátoron ill. sütőben is.


No, akkor mondom, mit is kell csinálni.

A hideg, bolti szójatejből kiveszel mondjuk egy decit és elkevered benne a keményítőt, a maradékot felteszed a tűzhelyre egy tiszta lábasban, beleszórod az agar agart és folyamatos keverés mellett felforralod. Ekkor beleöntöd a keményítős tejet is és mondjuk még egy percig keverve főzöd, aztán lekapcsolod a tüzet. Ha szeretnéd sózni, tedd mondjuk most.



Ha Te készíted a tejet, az úgy is forró már, de ebből is ki kell venned egy keveset, hogy a keményítőt hidegen el tudd keverni benne ( végszükség esetén egy pici vízben is kikeverheted, nem ront rajta sokat ;o), a maradék itt is mehet a lábasba, az agar miatt, hogy feloldódjon, aztán ha felforrt, keverheted hozzá a keményítős tejecskét is.

.


Öntsd át a forró tejet egy tiszta műanyag edénybe, lógasd bele a húshőmérő „kampós” végét és várj türelmesen, míg a tej lehűl olyan 42 – 45 fokosra. Vigyázz, ennél se melegebb, se hidegebb ne legyen, mert nem fog sikerülni a joghurt. Az évszaktól és a konyha hőmérsékletétől függően ez eltart 1 – 1,5 óráig, de érdemes rá - ránézni, nehogy elszalaszd a nagy pillanatot.

Míg várakozol, mosogasd el azt az edényt vagy edényeket, melyben a joghurtot fogod pihentetni. Ha van szójakészítő géped, akkor azokat a kis üvegeket, ha nincs, akkor mondjuk egy befőttes üveget tisztíts ki. Tuti, ami tuti alapon én felforralt forró vízzel átöblítem őket mosogatás után.



Ha rendben van a tej, keverd hozzá a bolti joghurtot, egy szintén nagyon tiszta habverővel és öntsd át az üvegecskékbe / befőttesüvegbe a folyadékodat.



Ha van joghurtkészítő géped pakold be a lezárt kis üvegeket, tedd rá a fedelét és kapcsold be a gépet, 6 - 10 óra múlva kész a finom házi szójajoghurt. Tőled is függ, mennyire sűrű végeredményt szeretnél, fontos tudnod, hogy a hűtőben még tovább sűrűsödik egy kicsit!



Ha nincs géped, akkor a lefedett edényt télen tedd a meleg radiátorra és néhány óra múlva ( 6 – 10 óra ) kész a joghurt.



Nyáron viszont a sütőbe kell költöztetni az üveget és ott melegen tartani. A meleg itt is a fent említett 42 – max. 45 fokot jelenti. Szerencsés esetben olyan a sütőd, hogy ezt pontosan be tudod állítani, de mondjuk egy régebbi sütőnél, ami nem szabályozható ennyire, a húshőmérővel nézegetheted a hőfokot. Sokszor elég, ha csak a világítást kapcsolom be, az is termel annyi hőt, hogy csukott ajtónál elkészül a joghurt. Az üveget azért célszerű alaposan bebugyolálni egy konyharuhába, hogy még komfortosabb legyen neki odabent. Úgy rémlik, mindig egy éjszakát töltött az üvegem a sütőben, este bepakoltam és reggel kész volt a joghurt.


Az így elkészített joghurt 1 hétig biztosan eláll a hűtőben, használhatod rakott krumplihoz, levesbe, gyümölcsjoghurtnak, ha turmixolsz bele egy kis gyümölcsöt + mézet stb. stb.



Ez a szójajoghurt szerintem közelíti a bolti szójajoghurt minőségét, de persze tehetsz bele kevesebb keményítőt is, ha Ti hígabban szeretitek.

Sosem számoltam ki pontosan, mennyibe kerül így a joghurt literje, az biztos, ha a tejet is házilag készíted, akkor nagyon olcsó, ha boltban veszed már nem annyira, de lehet, hogy egy próbát akkor is megér! ;o)


2009. március 4., szerda

Indiai szamósza

Nem is tudom mióta készülök szamószát sütni? Lassan egy éve? Mindig halogattam, tologattam, azt gondoltam, ez valami ördöngős móka, sokáig tart és hát ki tudja milyen lesz a végeredmény … aztán múlt vasárnap nagyon erre támadt gusztusom, előkaptam a Halzer Györgyi -féle vegetárius szakácskönyvet és szinte módosítás nélkül megcsináltam belőle az alábbi receptet és olyan egyszerűűűű! ;o)



Szamósza


50 dkg teljes őrlésű tönkölybúzaliszt

2 kávéskanál szódabikarbóna vagy sütőpor

15 dkg olvasztott kókuszvaj ( nálam ugyanennyi pálmazsír ) vagy 2 dl olaj

2 – 3 dl víz ( nekem kellett a 3 dl víz )


A fenti hozzávalókból tésztát gyúrunk, persze célszerű a vizet apránként adagolni, nehogy túlöntözzük szegényt. Alaposan dolgozd át és tedd min. 1 órára hűtőbe / egyéb hideg helyre pihenni.


Közben elkészítheted a tölteléket. Sajnos erről most nem tudok többet mesélni, mert nekem volt egy kis fagyasztott maradékom nem régről, ami tökéletesen passzolt ide ( lencse, hagyma, vegyesen répafélék, paradicsomszósz, zöldborsó voltak benne ), de a könyv ajánl spenótos – burgonyásat pl. ami nekem is tetszik! ).


Az egy óra elteltével gyúrd át a tésztát és lisztezett felületen nyújtsd kb. 3 mm vékonyra. Ha van ilyen tésztaformázód, használd bátran, mert ennek az aljával ki tudod szúrni a tésztát, majd beleteszed a szép kört, belekanalazod a tölteléket és szépen összezárod a szamószádat. Ha nem rendelkezel ilyen eszközzel, vágj vagy egy nagyobb pohárral szúrj ki neked tetsző méretű köröket, töltsd meg, majd zárd le a kis táskákat. Aprólékos munka a lezárás, de nem bonyolult.


Györgyit idézve: „ … a széleit nyomkodjuk le és apró hajtogatásokkal a széle mentén forgassuk be az oldalakat. Így a szélein jól lezárt kis táskákat kapunk. A szélek lezárása első pillanatban kicsit nehéznek tűnhet, de nem az. Az ujjunkkal mindig egy kb. 1 cm – es részt fogjunk meg és forgassuk be a közepe felé. Így járjunk el végig és az eredmény olyan lesz, mint egy csavart fonat.”


Ha ezzel megvagy, 175 fokos sütőben, kb. 30 percig süsd a szamószákat, tálalj mellé valami nagyon könnyed salátát / párolt zöldséget, mert meglehetősen laktató ebéded lesz belőle ( átlagosan 2 db / fővel nyugodtan számolhatsz. )


A fenti mennyiségből nekem 15 szamószám lett, legközelebb biztosan felezni fogom a mennyiségeket. Másnap is nagyon puha marad, de célszerű kicsit megmelegíteni, a töltelék hidegen nem ízlett nekünk.


Forrás: Halzer Györgyi Vegetárius ételek a világ minden tájáról


2009. március 3., kedd

Lánc, lánc ...


Ismét egy blogos játékhoz érkeztünk, mely már napok óta kering a neten. Be kell valljam, őszintén meglepődtem, mikor láttam, milyen sokan ajándékoztak meg ezzel a díjjal ... megható! Köszönöm Nektek: Renáta, Kata, Gitta, , Adéle, Anett, Marica!


"Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blogíróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert."


Az én 8 emberem ... de nehéz ...

Dulmina

Nóri

Fruzsi

Zöldalma

Szilda

Len

Siccike

Vera


Ui.: És ezúton kérek elnézést, mert tudom ám, hogy egy csomó másik díjjal, kérdezz - felelek játékkal el vagyok maradva ( az egyiket elkezdtem megválaszolni, de valahol a mi lennél, ha akármi lennélnél feladtam ), egyszerűen nincs több időm a gép előtt ülni, bocsánat!!!!!!! )