Tapasztalatok szejtán - ügyben

Egyre több helyen olvastam az utóbbi időben, hogy nem kedvelik a házilag, porból készített szejtánt, inkább megvásárolják a boltit, ezért úgy döntöttem írok róla megint, hátha ez beindít egy kis beszélgetést és segíthetjük egymás munkáját.

Én bizony tavaly február óta magam csinálom és fejlődtem is némiképp a „recepttel”,! Muszáj is volt, mert eszem ágában sincs a boltban megvenni a készet, ami számomra pl. nagyon drága. Az itthonit szeretjük mi is és a gyerekeknek is nagy kedvence!

Itt találjátok a kiinduló, fényképekkel illusztrált leírást

DE

azóta már tudom, hogy:

• ha kicsit több vizet teszek a porhoz ( nincs pontos mennyiség, még amennyit úgy nagyjából felvesz ), akkor sokkal puhább lesz a végeredmény;

• ha sütőport teszek hozzá, szintén nem lesz rágós a szejtán,

• a porhoz is adok fűszereket, nem is keveset, nem csak a főzőléhez;

• ha sokáig főzöm a fűszeres lében a gombóckat, szintén csak jót teszek az alapanyaggal;

• én tartom magam az először gombócként, majd külön szeletként főzéshez, bár erről is olvastam véleményeket, hogy ez butaság, nekem könnyebben kezelhetőbb és tutira megfő a belseje,

• tárolás: nagyjából egy hétig elállnak a kész szejtánszeletek, ha egy tálban, a főzővízzel leöntve tárolod és 2 naponta cseréled rajta a vizet, természetesen ilyenkor már jó a sima víz is hozzá, mert eddigre beitta az ízeket;

• kiválóan fagyasztható: szeletben ( folpack közé csomagolva ), felkockáva, felcsíkozva ( simán, zacskóba ömlesztve ), vagy ledarálva is;

• a későbbi feldolgozásnál is fontos, hogy viszonylag sokáig süssük / főzzük az ételt, úgy lesz az igazi;

• nagyon finom ha az apróra vágott csíkokat / darabokat egy kevés olajon alaposan megpirítjuk, nagy lángon, folyamatosan vigyázva rá, bőségesen fűszerezve, nekem ez a kedvencem és akkor nagyszerű brassóiba, gyros – ként stb.

Nagyjából ennyi jutott most eszembe, ha valakinek van kérdése, ötlete, ossza meg velünk kommentben, okosodjunk mindannyian! ;o)

Okra, mi fán terem?

Gondoltam, mesélek Nektek néhány szót egy olyan növényről, amelyet szerintem kevesen ismernek ma Magyarországon. Ez pedig az okra vagy más néven bámia ( tök vicces, hogy Reninél is éppen ma jelent meg egy okrás poszt :o).

A Bricostore – ban vásároltam a magokat tavasszal, s – helyhiány miatt – csak egy sort vetettem belőlük a picuri kertemben. A magoknak nagyjából a fele kelt ki. Különösebben nem kell vele foglalkozni, általában reggel és este locsolok alapból, ekkor kap az okra is inni. A virága gyönyörűséges és viszonylag gyorsan alakul ki maga a termés is.

Egy dologra kell nagyon vigyázni és ez az, amiért a cikket írom, mert én nem néztem utána korábban, így megszívtam :P, hogy a kis okra termések a virágzást követő 4 – 6 napon belül fogyasztandóak, különben élvezhetetlenek. Múlt héten szedtem is egy kisebb tálra valót a hihetetlenül kemény, rostos kis szörnyűségekből, lefotóztam, majd kikukáztam őket, pedig a lecsóba szántam. Hja, mindig tanul az ember :o) Talán pár nap múlva megint próbálkozom vele, hátha most ügyesebb leszek.

Sok – sok infót találhattok egyébként a növényről itt!

Szójajoghurt házilag

Régóta érlelgetem magamban ennek a posztnak a megírását, hisz tavaly nyár eleje óta foglalkoztat a gondolat: miként is lehetne házilag joghurtot készíteni? Szójajoghurtot természetesen, mi mást? ;o) Több oka is volt annak, hogy a sok morfondírozást tett követte:

• A környéken sehol sem kaptam boltban szójajoghurt ( Budapest melletti kisváros, egy bioboltnak csúfolt polcocskával az egyik kozmetikában (!!!), ahol soha nincs semmi általam keresett – hja, magasak az igények :P ), szerencsére június óta azért változott a helyzet és már a Tesco – ban, sőt, az irtó könnyen megközelíthető Auchan – ban is szinte bármikor vásárolhatnék Joyát ill. Yofut;

• Az ára! Szerintetek normális dolog az, hogy az 5 decis Yofu 639 igen, jól olvastad hatszázharminckilenc forint pl. az Auchanban?!?!?!?! Volt idő, amikor jobban álltunk anyagilag, de jelenleg a gyesből nem futja ilyen luxus cikkekre, irgum – burgum :o((((

• Meg aztán ebből is jobb a házi, mint a bolti, nem igaz? ;o)

Nem is kellett olyan nagyon sokat kutakodnom a neten ahhoz, hogy kitaláljam, mire is lesz szükségem a joghurt készítéshez. Persze magyarul alig volt info, így az amerikai, angol oldalakon nézelődtem, elolvastam, amit lehetett, aztán a gondolkodást tett követte, s pár hónap alatt eljutottam ahhoz a recepthez, amely szerintem a legfinomabb házi, szójajoghurtot eredményezi ( az állaggal voltak problémáim, először túl vizes volt, aztán meg túl kötött )

.

Szójajoghurt házilag

Mi kell hozzá?

1 liter szójatej ( én ezt is itthon csinálom egy géppel, így literje kb. 60 – 70 forintból jön ki, de a bolti is tökéletes hozzá, csak úgy drágább a móka )

2 - 2,5 evőkanál kukoricakeményítő

½ teáskanál agar agar por

csipet só ( elhagyható )

1 kis pohár bolti szójajoghurt fele

Speciális eszköz: egy ilyen húshőmérő és opcionálisan egy ilyen joghurtkészítő masina, de csináltam én már joghurtot radiátoron ill. sütőben is.

No, akkor mondom, mit is kell csinálni.

A hideg, bolti szójatejből kiveszel mondjuk egy decit és elkevered benne a keményítőt, a maradékot felteszed a tűzhelyre egy tiszta lábasban, beleszórod az agar agart és folyamatos keverés mellett felforralod. Ekkor beleöntöd a keményítős tejet is és mondjuk még egy percig keverve főzöd, aztán lekapcsolod a tüzet. Ha szeretnéd sózni, tedd mondjuk most.

Ha Te készíted a tejet, az úgy is forró már, de ebből is ki kell venned egy keveset, hogy a keményítőt hidegen el tudd keverni benne ( végszükség esetén egy pici vízben is kikeverheted, nem ront rajta sokat ;o), a maradék itt is mehet a lábasba, az agar miatt, hogy feloldódjon, aztán ha felforrt, keverheted hozzá a keményítős tejecskét is.

.

Öntsd át a forró tejet egy tiszta műanyag edénybe, lógasd bele a húshőmérő „kampós” végét és várj türelmesen, míg a tej lehűl olyan 42 – 45 fokosra. Vigyázz, ennél se melegebb, se hidegebb ne legyen, mert nem fog sikerülni a joghurt. Az évszaktól és a konyha hőmérsékletétől függően ez eltart 1 – 1,5 óráig, de érdemes rá - ránézni, nehogy elszalaszd a nagy pillanatot.

Míg várakozol, mosogasd el azt az edényt vagy edényeket, melyben a joghurtot fogod pihentetni. Ha van szójakészítő géped, akkor azokat a kis üvegeket, ha nincs, akkor mondjuk egy befőttes üveget tisztíts ki. Tuti, ami tuti alapon én felforralt forró vízzel átöblítem őket mosogatás után.

Ha rendben van a tej, keverd hozzá a bolti joghurtot, egy szintén nagyon tiszta habverővel és öntsd át az üvegecskékbe / befőttesüvegbe a folyadékodat.

Ha van joghurtkészítő géped pakold be a lezárt kis üvegeket, tedd rá a fedelét és kapcsold be a gépet, 6 - 10 óra múlva kész a finom házi szójajoghurt. Tőled is függ, mennyire sűrű végeredményt szeretnél, fontos tudnod, hogy a hűtőben még tovább sűrűsödik egy kicsit!

Ha nincs géped, akkor a lefedett edényt télen tedd a meleg radiátorra és néhány óra múlva ( 6 – 10 óra ) kész a joghurt.

Nyáron viszont a sütőbe kell költöztetni az üveget és ott melegen tartani. A meleg itt is a fent említett 42 – max. 45 fokot jelenti. Szerencsés esetben olyan a sütőd, hogy ezt pontosan be tudod állítani, de mondjuk egy régebbi sütőnél, ami nem szabályozható ennyire, a húshőmérővel nézegetheted a hőfokot. Sokszor elég, ha csak a világítást kapcsolom be, az is termel annyi hőt, hogy csukott ajtónál elkészül a joghurt. Az üveget azért célszerű alaposan bebugyolálni egy konyharuhába, hogy még komfortosabb legyen neki odabent. Úgy rémlik, mindig egy éjszakát töltött az üvegem a sütőben, este bepakoltam és reggel kész volt a joghurt.

Az így elkészített joghurt 1 hétig biztosan eláll a hűtőben, használhatod rakott krumplihoz, levesbe, gyümölcsjoghurtnak, ha turmixolsz bele egy kis gyümölcsöt + mézet stb. stb.

Ez a szójajoghurt szerintem közelíti a bolti szójajoghurt minőségét, de persze tehetsz bele kevesebb keményítőt is, ha Ti hígabban szeretitek.

Sosem számoltam ki pontosan, mennyibe kerül így a joghurt literje, az biztos, ha a tejet is házilag készíted, akkor nagyon olcsó, ha boltban veszed már nem annyira, de lehet, hogy egy próbát akkor is megér! ;o)

Pálmazsír - mi fán terem?

A sors úgy hozta, hogy ma hozzájutottam nagyobb mennyiségű pálmazsírhoz, s ez most valami olyan, amivel korábban még nem volt dolgom .. izgulok is rendesen, mihez fogok kezdeni X kg ilyen cuccal :o))))

Utánaolvastam és ezt találtam a Pálmazsírról:

"A feldolgozott pálmaolaj kedvező élettani és alkalmazásbeli tulajdonságai miatt egyre nagyobb teret hódít modern korunk konyhájában. Délkelet-Ázsiában régóta sütnek-főznek ezzel a kiváló anyaggal, de Európában is egyre népszerűbbé válik számtalan előnye miatt.
Kiegyensúlyozott, teljes egészében növényi alapú, koleszterinmentes zsiradék, mely körülbelül 50-50%-ban tartalmaz telített és telítetlen zsírsavakat. Mivel nagy a szilárd glicerol tartalma, a finomított pálmaolaj egyrészt igen szilárd (olvadáspontja 34-36°C), másrészt rendkívül nehezen oxidálódik, így igen hosszú az élettartama (minimum 2 év a gyártástól számítva).
Sütés utáni rendszeres szűrés esetén felhasználhatósága lényegesen meghaladja a napraforgó étolajét, 240°C-t meghaladó füstölési pontja igen kedvező a legkülönbözőbb gasztronómiai alkalmazásoknál is. Használat után nem hagy kellemetlen szagot, mivel nem tartalmaz linolenikus savakat ill. ezek összetevőit. Egyéb keményített növényi zsiradékfajtákkal szemben a finomított pálmaolaj nem hidrogenizált, így tökéletesen használható nemcsak sütéshez, de a hagyományos magyar konyha ételeinél is."

Siccikénél már olvastam konkrét felhasználási lehetőségről ( lsd. Vegazsír recept ), meg azt is tudom, hogy nagyon egészséges, lehet benne sütni, tehát az étolajat tökéletesen kiváltja ( mondjuk ezt a műfajt sem sűrűn gyakorlom, kb. 6x rántok - sütök valamit olajban egy év során ), s még???? Csak úgy kaják "alá" is jó, meg mindenbe hidegen, melegen? Mondjuk mi a helyzet egy tortakrémmel? Abba is mehet?

Hangosan gondolkodom, de azért várom, ha valaki tud segíteni, homályosítson fel, kérem! Igaz van vagy 2 évem a szavatossági idő lejártáig, de mégis ;o)

Köszi!

Ui.: Hozzáteszem, ennek is, mint mindennek megvan ám a rossz oldala is, erről itt találsz többet. A linket szintén Siccikénél találtam!

Az idézett szöveg innét származik.

"Vegakamra" - Agar agar

Újabb vega hozzávalót szeretnék Nektek bemutatni, mivel egyre több helyen és egyre gyakrabban merül fel az agar agar kifejezés, amiről – biztos vagyok benne -, nem mindenki tudja mire is jó.

Az agar agar ( jelentése: kocsonya ) tengeri vörösmoszatokból nyert zselésítő ill. sűrítő anyag. Kiválóan helyettesíti a zselatint, akár tortára kell „kenni”, akár panna cottába keverni. Hideg vízben szoktam elkeverni, hagyom néhány percig pihenni, aztán felforralom, hagyom rotyogni 5 percig, miközben sűrűn kevergetem és kész is a „zselé”. Mehet ahhoz, amit meg kell „kötnie”.

A mennyiségeket illetően azt javaslom induljatok ki abból, hogy 2 teáskanál agar agar por 500 ml vízzel képes megbirkózni. De vigyázat, ha citrusfélékkel vagy eperrel vegyíted, esetleg több agar agarra lesz szükséged. Ráadásul a kiwiben, ananászban, friss fügében, mangóban és barackban olyan anyagok is lapulnak, melyek akadályozzák az agar agar zselésítő tulajdonságát. Egyesek szerint ha főzöd a fenti alapanyagokat, azért működhet a dolog.

Létezik por ill. pehely formában is, de bevallom, nekem csak az előbbivel van tapasztalatom, a pelyhet még nem próbáltam, szerintem nem is fogom. ( De azt tudom, hogy az átváltás a két fajta között: 1 evőkanál pehely = 1 teáskanál por. )

Két különböző márkájú terméket vásároltam eddig és szerintem nincs is minőségi különbség köztük, mindkettővel meg voltam elégedve. Talán a csomagolása miatt jobban kedvelem a Rapunzel félét, mert a visszazárhatóság mégis csak fontos egy olyan dolognál, amit nem egy alkalommal főz el az ember.

Szóval, van a Rapunzel 60 grammos agar agar pora, potom 1400 – 1650 HUF – ért és a Lecker's 30 grammos, zacskós kiszerelése 700 – 800 HUF – ért kapható, tehát kb. ugyanannyiba kerülnek. ( Online vásárlási lehetőség pl. itt és itt. )

A vegák étrendjébe egyébként azért nem passzol a zselatin, mert azt háziállatok ( elsősorban ló, marha ) csontjából és kötőszövetéből vonják ki … )

További ismertetők a Vegakamra sorozatból itt találhatók.

Forrásaim: Wikipedia minden mennyiségben :o)

"Vegakamra" - Szójajoghurt

A "Vegakamra" sorozat legújabb cikkéhez érkeztél, kedves Olvasó, melyben a Szójajoghurtról lesz szó. ( Korábban pedig meséltem már a kedvenc növényi tejemről is :o)

Nos, a szójajoghurt, legfájóbb pontja háztartásomnak, mivel képtelen vagyok olyan állandó forráshoz jutni, ahonnét folyamatosan tudnám vásárolni a csinos kis 0,5 literes dobozokat.

Bioboltban, felénk szinte sosincs, a nagykerben kong a hűtő ( csak ez ), az on-line vásárlások sem jönnek össze mostanában, így örülök, ha akármilyen szójajoghurthoz sikerül hozzájutnom, nem válogatok, csak natúr legyen.

Nem olcsó mulatság, de nagyon klasszul helyettesíthető vele a joghurt is, tejföl is. Ha minden kötél szakad és sehol sem tudok venni belőle, trükközöm: megteszi egy kis szója – vagy zabtejszín is, kevés friss citromlével kiegészítve … de mondjuk egy ilyen fincsi tortánál esélyem sincs a helyettesítésre.

Általánosságban elmondható ezekről a készítményekről, hogy laktóz – és koleszterinmentesek, nem génkezelt szójából készülnek, bio - k és növényi fehérjében gazdagok.

Az elmúlt időszakban három különböző fajtát ismertem meg alaposabban és ezek közül kettővel meg is vagyok elégedve, Nektek is jó szívvel ajánlom.

Elsőként az Alpro -féle, natúr Yofu – t említeném, mely talán a leghosszabb ideje található meg a magyar piacon. 5 dl kb. 5 - 600 HUF. Finom, megbízható, állandó minőség.

Második favoritom a Sojade natúr joghurtja, nem régóta ismerem, 4 dl nagyjából ugyanannyit kóstál, mint az előző versenyző. Nekem mégis jobban tetszik, sokkal krémesebb az állaga.

S a harmadik, általam éppen csak tesztelt natúr szójajoghurt, a Joya -féle, melyből legutóbb alaposan bevásároltam és jól megjártam. A pici pohárkákban nincs még 1,5 dl sem, ha jól emlékszem, ami még tetszett is, így jobban gazdálkodtam a rendelkezésre álló mennyiséggel, de az már korántsem volt ínyemre való, hogy a 10 pohárból 3 – ban olyan penészgombák laktak, melyeknek tuti semmi keresnivalójuk sem volt ott, így rögtön mehettek a kukába. Az ára egyébként megegyezik a fenti kettő árával, már ha felszorozzuk persze ;o)

Nektek melyik a kedvencetek? ;o)

"Vegakamra " - Rizstej

Az összes növényi tej közül, az én személyes kedvencem a rizstej. Kóstoltam már sok félét, különböző ízesítéssel ( vaníliás, mandulás ), de leginkább a natúr, ízesítetlen változatot preferálom, így nem kell különböző mennyiségeket tartalékolni, ha főzéshez ill. sütéshez használok belőle. Általában egy kartonnal vásárolunk belőle, s ez nagyjából egy hónap alatt fogy el. Attól is függ, miket főzök persze, van, hogy csak az esti itókához kell a lányoknak, van, hogy egy tejbegríz kedvéért a fazékba borítok egy dobozzal.

Tény, nem olcsó móka, de erről nehezen mondanék le ( attól tartok, ez a mondat sokszor fog még itt elhangozni :P ), érdemes alaposan körülnézni, hol, mennyiért vesztegetik, láttam én már 700 forintos rizstejet is :o( Mi nagykereskedésben vesszük, kb. 425 HUF – ért a képen látható márkát és nem csak az „olcsósága” miatt szeretjük, tényleg finom. On-line boltokban ( pl. itt ) kicsivel több, mint 500 – ért árulják.

Tökéletesen helyettesíti egyébként a hagyományos tehéntejet, levesben, főzelékben, süteményben is megállja a helyét, nem allergizál és könnyen emésztehtő.

( Előzmény itt. )

"Vegakamra "

Új „sorozatot” szeretnék indítani itt a blogomon. Rövid kis cikkecskék publikálására készülök, melyekben azokról a termékekről olvashattok néhány sort és láthattok képet, melyek gyakran előfordulnak az én vega konyhámban.

Nem a különböző márkák reklámozása a célom, csupán segíteni szeretnék. Élénken él még bennem azon pillanatok emléke, amikor kb. 6 évvel ezelőtt , életemben először, de hosszas hezitálás után, "betévedtem" egy bioboltba és azt sem tudtam mi fán terem a polcokon sorakozó sok furcsaság. Sokáig tartott és sok pénzembe került, mire végigpróbáltam mindent :S

Szóval, erről szól ez az egész. Hátha jól jön valakinek, hogy látja, pl. én mit használok ;o)

Ui.: Nagyon klassz és hasznos lenne, ha Ti is megosztanátok a tapasztalataitokat velünk az adott termékekről! Persze csak ha van hozzá kedvetek! ;o)

Gabonák: Vasárnap - búza

VASÁRNAP – BÚZA – NAP

Ősidők óta, a rizs után a legelterjedtebb kultúrnövényünk és tápanyagforrásunk a búza. A föld népeinek szokásaiban már a történelem előtti korokban is a bőség és a termékenység jelképe volt. A búza a földhöz kötött ember boldogulásának forrása minden időben. A legősibb búzafajtánk az alakor és a tönke, amely vadon termett és csak később lett kinemesítve a tönköly és a jelenleg termesztett búza.

Külön ki kell hangsúlyozni, hogy a vegyszermentesen termesztett és teljesőrlésű, tehát ép, egész szemből őrölt búzalisztből sütött kenyerünk jelent csak teljesértékű tápértéket! Észre kell vennünk, hogy az ipar mit tesz velünk: az „élet” magból „kifinomítják” a tápértéket. Az elveszett tápanyagok egy részét külön csomagolva újra megvásárolhatjuk ( csírát, korpát ), de ezek, sajnos nem fejtenek ki olyan táperőt, bioenergiát, mint az egész, friss búzaszem. A búza minden klímánál és minden ember számára nélkülözhetetlen táplálék.

Az érzékszervekre, az idegrendszerre, az anyagcserére és a keringési rendszer működésére egyaránt kiegyensúlyozó módon hat, harmonizáló hatással bír. Van benne kalcium, vas, magnézium, foszfor, cink, mangán, B – vitaminok és folsav.

A búzafű értékes méregtelenítő és tisztító hatású, természet adta gyógyszer.

A tönkölybúzát már az ókori Egyiptomban is termesztették. A XIX. század óta sok helyen visszaszorult a búzához képest, mert terméseredményei elmaradnak a műtrágyázott búzavetések hozama mögött. A tönkölynél ugyanis a műtrágyázás nem hoz eredményt.

A vasárnap a Nap napja. A gabonák közül a búza hordozza magában legerősebben a Nap – erőket, melyek a felfelé törekvés erejét adják a növény számára. Míg a téli vagy tavaszi növényeknél a hajtás rövid, melynek növekedése akár a föld alá is irányulhat ( pl. spárga ), addig a gabonafélék hajtása hosszú, és egyenesen fölfelé irányul. Vagyis a gabonafélék kimondottan „Nap – növények”.

Forrás: Gabonaételek & Bevezetés a gabonakonyhába c. könyvek

Receptek

Búzareceptek nálam

Adéle tönköly plecsnije

Dulminánál ezt találtam

Siccike lángosa

Vera sárgarépás muffinja

Gabonák: Szombat - kukorica

SZOMBAT – KUKORICA - SZATURNUSZ

Régi magyar nevén „törökbúza”. Az ősrégi konyha híres ételei készültek belőle: málék-, prószák, dödöllék és pogácsák.

A majáknak, inkáknak és az aztékoknak mindennapi tápláléka a kukorica volt. 1492 – ben Kolumbusz hajóján jut el Európába, hazánkban pedig a törökök honosítják meg.

A kukorica egész szemek rostos külső burka a székrekedés ellenszere, keményítőt, fehérjét és többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amely csökkenti a szívinfarktus kockázatát. A kukoricacsíra – olaj fogyasztása átlagosan tíz százalékkal csökkenti a vérkoleszterin szintet. Országos felmérések bizonyítják, hogy a kukoricaliszt vagy a kukoricakeményítő rendszeres fogyasztásával csökkenthető a fogszuvasodás is.

A kukorica gluténmentes, ezért lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Nagy mennyiségben tartalmaz karotint és cinket, ezen kívül vas, foszfor, kálium, mangán és réz is található benne kisebb mennyiségben.

A híg kukoricakása böjtökből kivezető táplálkozásnál értékes táperő és a visszamaradt savakat is fel tudja oldani.

A kukoricacsövet többrétegű burok fogja körül, s ahogy a leveleit egyenként lehántjuk, előkerül az aranyszínű magozat. Az ember megfontoltan „lapozgat” a belső lelkivilágában és komolyan megvizsgálja az eltelt hét eseményeit. Rendet teremt és behatol az aranymagig. Így válik a kukorica termése az emberi Szaturnusz – kvalitások jelképévé.

Forrás: Gabonételek & Bevezetés a gabonakonyhába c. könyvek

Receptek

Fűszerkert krémes kukoricalevese

Dulmina kukoricás ételei

Siccike polentája

Vera kukoricás rakott krumplija

Kukoricás ételek nálam

Gabonák: Péntek - zab

PÉNTEK – ZAB - VÉNUSZ

Régi magyar neve „asz”. Bronzkori leletek bizonyítják, hogy a zab is régi gabonafélénk. Rómaiak és görögök takarmánynak termesztették, sokáig le is nézték a germánokat, íreket, skótokat, akiknek ez főeledelük volt. A zab – mag csodálatosan hevítő és melegítő hatású, a tél eledele.

A zab a talajon először bokorszerűen terjed szét, majd felül elágazások nélküli szárat hajt. A virágzás júniustól augusztusig tart, az érési időszak általában augusztusra esik, de hideg időben kitolódhat szeptemberre is.

Anyagait, beltartalmi értékeit tekintve a zab az egyik legértékesebb gabona. Olyan anyagokat tartalmaz, amelyek élettel töltik fel a szervezetet, például depresszió esetén is alkalmazható a jó hangulat elősegítésére. Minden más gabonánál több benne a kalcium, vas, foszfor, magnézium, fehérje; többféle B – vitamint és antioxidánst is tartalmaz.

Szénhidráttartalma is sajátságos, különösen könnyen hasznosítja az emberi szervezet, így alkalmas gyermekek és betegek számára is.

A zab gyógyítja a gyomor – és bélgyulladást, mivel nyákbevonatot képez a bélfalon ezzel védve a beleket a fertőzésektől és irritációktól.

A zab tulajdonsága, hogy a perifériáról kezd el érni, emiatt a főhajtást sokáig megőrzi gyönyörű, zöldes színét, ami a vitalitás és az életöröm kifejeződése. Nincs egységes kalásza, hanem bugákat hajt, amelyekkel játszik a szél – ez a Vénusz játékosságára és könnyedségére emlékeztet.

Forrás: Gabonaételek & Bevezetés a gabonakonyhába c. könyvek

Receptek

Dulmina zabos receptjei

Sajtkukac zabos tallérja

Adéle keksze

Zabreceptek nálam

Gabonák: Csütörtök - rozs

CSÜTÖRTÖK – ROZS – JUPITER

A rozs történeti áttekintése a keltákhoz és a szlávokhoz vezet vezet vissza, ez a gabona volt a legfőbb kenyéreledelük. Valószínű, hogy véletlenül, a búza gyomnövényeként került Közép – és Észak Európába az 1 – 2. században.

Főként hűvös éghajlatú, sovány vagy homokos talajon termelik. A kenyér készítéséhez általában inkább a búzát és a rozst részesítik előnyben, mert jobban süthetőek, mint a zab és a köles. A rozs azonban nem tudta magát érvényesíteni a búzával szemben.

A hajtás csúcsainak színe bíborvörös, így a bevetett föld úgy néz ki, mintha egy királyi palásstal lenne beterítve. Az aratás július végén, esetleg augusztusban történik, szalmája nagyon értékes, korábban tetőfedésre és használati tárgyak fonására használták.

A rozsban található értékes vitaminok és nyomelemek: B1 vitamin, E – vitamin, vas, mangán, kálium, magnézium, kalcium, foszfor. A kovászképződés és a hosszú tésztakészítés a kenyeret könnyebben emészthetővé teszik. A rozs tisztítja és megújítja az artériákat; jótékony hatású a májra és újjáépíti az emésztőrendszert.

A vihart és az egyéb időjárási viszonyokat jól bíró, magas, tántorítathatatlanul álló gabonaszár, amely a gyenge kalászt tartja, a felegyenesedés szimbóluma. „Gyümölcsét” az embereknek adományozza, ezért a rozs mint táplálék nem csupán a csontváz és az izomzat erősítését szolgálja, hanem az ember lelki és szellemi fejlődésének is szimbóluma.

A római történelemben a Jupitert nagy istenségként említik, úgy tisztelték, mint a bölcsesség isteni királyát. Napja a csütörtök.

Receptek

Rozspehely tallér nálam

Sajtkukac chilije rozspehellyel

Rozsos receptek Dulminánál

Vera kovászos kenyere

Gabonák: Szerda - köles

SZERDA – KÖLES - MERKÚR

A köles hazája Kína és Afrika, sokféle fajtája ismeretes: aranyköles, gyöngyköles, négerköles.

A XIII. század környékén a napi étkezés kenyérből és gabonakásából állt, mindenekelőtt zab – illetve köleskásából. Egész Európában elterjedt, éhínség esetén is gyakran osztották ételként.

Afrikában, Indiában, Ázsiában ma is termelik és minden nap fogyasztják. Sok népszokásunk kapcsolódik hozzá, van, ahol a menyasszony cipőjébe az esküvő napján kölest szórnak, mert ettől majd fürge, eleven és szorgalmas háziasszony lesz. Van, ahol a kölessel – mint a termékenység szimbólumával hintik be a jegyespárt.

A köles legjobban a laza, homokos talajt és a sok fényt, meleget kedveli. Az aratás kézzel történik, mikor a gabona részben még zöld, ilyenkor kisebb az esély arra, hogy a magok idő előtt kihullanak a kalászból vagy a madarak megegyék. A kölest hántolják, héjából pl. párnát készítenek.

Sokban hasonlít az árpára, magas rosttartalma miatt segít az emésztőrendszeri problémák rendezésében. Gluténmentes, ezért az arra érzékenyek is ehetik. Csökkenti a hajhullást, javítja a körmök állapotát, erősíti az idegrendszert, meggyógyítja a pattanásos bőrt, fluortartalma miatt a fogaknak is jó barátja. S akkor még nem beszéltünk lúgosító hatásáról!

A kölest a bolygók közül a Merkúrhoz rendelik hozzá. A pici, gömbölyű, gurulós szemek már kinézetükben is hordozzák ezt a minőségüket.

Forrás: Gabonételek c. könyv & Bevezetés a gabonakonyhába

Receptek

Dulmina köleses receptjei

Vera rétese
vagy köles körözöttje
Köles receptek nálam

Gabonák: Kedd - árpa

KEDD – ÁRPA - MARS

Az árpa egyike a legrégebbi gabonáknak, a rómaiak azonban nem szerették. A gladiátorok, a rabszolgák és a szegények eledele volt ( ők jártak jól :P ).

Ez a gabona magas igényeket állít a földdel szemben, a laza, humuszos, agyagos talajt kedveli a legjobban. Mivel a magot szorosan körbefogja a hüvelye, nem egyszerű úgy hántolni, hogy az értékes vitamin – és ásványianyag tartalom el ne vesszen. A natúr árpa fogyasztása azonban nem javasolt, szúrós korpája megsértheti a gyomrot. Ha a magokat egyszer – kétszer meghántoljuk, úgynevezett árpagyöngyöt kapunk.

A világon nagy mennyiségben termesztik, melynek legnagyobb részét a sörgyárak használják fel.

Az árpa nagy kincs az ember számára, mivel könnyen és teljesen megemészthető, sok benne pl.: a kálium, magnézium, foszfor, vas. Kifejezetten a nyár gabonája, mert hűtő hatású.

Erősíti az izomzatot, jó hatással van a csontokra, fogakra, megnyugtatja a gyomor – és bélnyálkahártyát.

A keddi nap a Marsé; a dinamizmus, a lendületesség az árpában található cukor élénkítő hatásában jelentkezik. Az árpa ideális a fizikai test megerősítéséhez, segíti az érzékelést, javítja az ízlelést, friss fejet, éberséget ad.

Forrás: Gabonételek c. könyv

Receptek

Siccike Árpával töltött kaliforniai paprikája

Vera Árpadödölléje

Dulmina árpás ételei

Árpa receptek nálam

Gabonák: Hétfő - rizs

HÉTFŐ - RIZS – HOLD

A rizs a Föld egyik legfontosabb kultúrnövénye és a mai napig az emberiség több mint felének fő tápláléka. A növénynek sok melegre és vízre van szüksége; a vetéstől az aratásig 3 – 6 hónap telik el. A rizs közvetlenül aratás után még nem fogyasztható, meg kell szabadítani a pelyvától, de úgy, hogy az alatta található héj ne sérüljön. A fehér rizs esetében ezt a második héjat is lehántják, így a fogyasztó nem jut hozzá a sok ásványi anyaghoz, nyomelemhez.

Az emberiség jelentős része, keleten ezen a gabonafélén él, de csak a hántolatlan, barnarizs formájában értékes és csak így jelent táplálékértéket. A hántolt, fehérített, fényezett rizs számos betegség alapját idézi elő; legsúlyosabb a beriberi betegség, amely a B - vitamin hiány miatt az agyra és az idegrendszerre hat károsan.

A barnarizs könnyen emészthető, az anyagcserét támogatja; segít gyomor – és bélpanaszok esetén, hajhullásnál, korpásodásnál, bőrbetegségeknél, jó gyógyszer hasmenésre, székrekedésre, nyugtató hatással van az idegekre.

A barna rizsben lévő keményítő fokozatosan szívódik fel, emiatt cukorbetegek is fogyaszthatják.

A hétfői naphoz tartozik, a nyugvó növényi magban csak közvetve fedezhető fel a Hold – erő. Ha a kemény maghéj a víz elem, a nedvesség által kipattan, felébrednek a szunnyadó Hold erők. A csíragyökér előtör, új növényi élet kezdődik. A víz elem központi szerepet játszik a Hold – minőség megjelenésében. Egyik gabonaféle sem igényel annyi vizet a fejlődéséhez, mint a rizs.

Érdekesebb rizsfajták

Basmati rizs – a Himalája lábánál növő, vékony, hosszú szemű, az egyik legjobb ízű fajta.

Barna és fehér olasz rizs – nagy, durvaszemű, a rizottó alapanyaga.

Karolina rizs – erősen hántolják, fényezik, a világon a legismertebb, nem fő szét, nem tapad össze.

Puding rizs – rövid szemű, fényezett, főzve puha és pépes.

Barna rizs – feldolgozás előtti, teljes értékű, természetes rizsszem. Ajánlatos beáztatni 8 – 12 órára, így puhább, élvezhetőbb lesz. Ha nem áztatjuk, lassan és hosszabb ideig, kevergetve főzzük, fedő alatt. 2,5 – szeres víz mennyiséget igényel, hamarább megpuhul, ha nem az elején sózzuk, inkább a befejezés előtti időben keverjük bele a tengeri sót.

Forrás: Gabonaételek & Bevezetés a gabonakonyhába

Receptek

Adéle -féle Katalán rizstál

Zöldalma -féle Tepsis gomba tejszínes rizságyon

Dulmina rizses ételei

Vera rakott kelje

Rizses ételek nálam

Gabonák

Ha jól számolom, kb. 1 hónapja tart ez a gabona – őrület a konyhámban. Azóta nagyon sok receptet próbáltam ki, segítségemre első sorban a Napfényes Alapítvány Gabonételek c. ill. Nyers Csaba Bevezetés a gabonakonyhába c. könyvek voltak, meg persze az internet és egy kis saját fantázia. Az ember azt hinné unalmas heteken át „csak” gabonát enni, de nem! Szerintem, ezt a próbát megelőzően koránt sem ettünk ilyen változatosan. Persze agyalni nem árt, főleg előre, hisz a legtöbb ételnél célszerű beáztatni a magokat, de minden megoldható még aznap is.

S hogy miért? Mert sok jót olvastam róluk és mert a saját pocakunk is azt mondja, „na, végre, ez jóóóó” :o) A gyerekek sem fanyalogtak még egyik változat felett sem, úgyhogy ha mostantól nem is fogom minden nap betartani az az napi gabonát, továbbra is figyelni fogok, hogy sokszor szerepeljenek az étlapunkon.

Arra gondoltam, végzem egy kis közhasznú tevékenységet és benneteket is ellátlak infóval. Először jöjjön egy kis általános összefoglaló, aztán naponta egy rövid ismertető a gabonákról. Mit szóltok? :o)

Mi is a gabona?

A gabonamag tulajdonképpen termés, ha megfigyeljük kialakulása és fejlődése során, azt látjuk, hogy a földben először a gyökér körül koncentrálódnak az erők. Az őszi vetést követően kb. 5 hónapon keresztül él a gyökerek szférájában, a föld alatt. Az első tavaszi eső után a gabonanövény gyorsan „életre kel”, a virágok nyár közepén jelennek meg, a termés létrejöttekor. Mialatt a mag érik, a gyökerek elszáradnak, a levelek és a szár pedig szalmává válik. Az addig létrejött vitaminokért, ásványi sókért és életfontosságú anyagokért nem kell aggódnunk, az érett magokban koncentrálódnak. A gabona ezért a legkitűnőbb táplálék az ember számára.

A négy alapvető gabona: a búza, a rozs, az árpa és a zab megtestesíti a négy elemet. A búza a fizikai testre van jó hatással, a rozs az éltető erőket növeli, az árpa a lélekre gyakorol kedvező hatást, a zab az Én – erőket támogatja. A rizs fogyasztása támogatja a flegmatikus vérmérsékletet, a köles szangvinikussá tesz, a kukorica növeli a melankolikus hajlamot, a zab pedig a kolerikusat.

Zab -tűz

Árpa – levegő

Rozs – víz

Búza – föld

Forrás: Gabonételek c. könyv

Hétfő - Rizs

Kedd - Árpa

Szerda - Köles

Csütörtök - Rozs

Péntek - Zab

Szombat - Kukorica

Vasárnap - Búza

Stevia - a régi / új édesítőszer

Hogy mi az a Stevia és honnét ismerős annyira a neve? Mostanában valóban sok helyen hallunk róla, ez egy természetes édesítőszer, mely állítólag egészségesebb társainál. A cukor negatív tulajdonságairól most itt nem is írnék, aki erre kíváncsi olvassa el W. Dufty: Cukor blues c. könyvét, meg fog döbbeni … Aki viszont a steviáról szeretne tájékozódni, maradjon velünk ;o)

A Stevia rebaudiana Bertoni a fészkesek családjába tartozó szubtrópusi, évelő, Paraguay – ban őshonos növény. A Stevia családba tartozó 154 faj közül csak kettőnek édesek a hajtásai, a rebaudiana Bertoni az egyik.

Ez a saját növényem + házilegyem ;o)))

Ezek nem ;o)
http://www.stevia-store.com/image001.jpg

Mire jó a Stevia?

A növényből kivont, édes ízért felelős steviol – glükozidok különösebb lebontás nélkül emésztődnek és ezért kalória - értékük rendkívül kicsi. Cukorbetegek is fogyaszthatják. Néhány dán és brazil tanulmány szerint a 2 – es típusú cukorbetegség ellen is ígéretes, enyhíti az inzulin – függést, szabályozza az inzulinszintet. Más tanulmányok vérnyomáscsökkentő, hasnyálmirigy segítő hatásairól számolnak be, valamint ásványi anyagtartalma sem mellékes ( A - és C-vitamin, cink, rutin, magnézium, vas stb. ).

A világ különböző részein ( Paraguay, Brazília, Mexikó, Japán, Kína, Dél – Korea, Malajzia, Thaiföld ) ételek és italok édesítésére használják már évszázadok óta. Főzésre is alkalmas, mert a hatóanyaga nem bomlik le a melegítéstől. Fogyasztása nem okoz fogszuvasodást és az ázsiai több évtizedes használat alatt egyetlen mellékhatásos esetet sem jegyeztek fel.

Tudományos kutatásokból fény derült arra, hogy a Stevia szabályozza a vér – cukor szintet a testben, ezáltal segíti a máj és a lép működését is. Meggátolja sok káros baktérium és vírus szaporodását, így hatékonyan alkalmazható megfázás, influenza és szájfertőzés ellen is. A tanulmányok tanúsága szerint segít a magas vérnyomás csökkentésében. Bőrregeneráló hatása miatt kozmetikai célokra is használják. Teaként fogyasztva hatékonyan javítja az emésztést és hasfájás esetén is segítséget nyújthat.

Sokféle formában találkozhatunk vele a boltok polcain, létezik: Stevia őrlemény, por, tabletta, fluid, liquid, szirup, csak győzzünk választani! Felhasználásánál nagyon óvatosnak kell lennünk, sokszorosan édesebb, mint a cukor, ezért csak néhány csepp, gramm szükséges az ételünkbe, italunkba.

De a fentiektől függetlenül az eredeti növényhez is hozzájuthatunk, tavaly magam is nevelgettem egyet a teraszon, ha túlélte a teleltetést, akkor idén sokat fogom használni a leveleit!

Tegnap kipróbáltam a folyékony kivonatot, teasütit sütöttem Steviával, a recept hamarosan jön! ;o) vagy lehet, hogy mégsem, mert a család szerint az arányokon finomítani kell ... hmm :o)

Forrás:

http://www.steviashop.hu/

http://www.hoxa.hu/?p1=cikk&p2=597