2009. december 27., vasárnap

Angol pogácsa

Zsuzsi barátnőm candidás időszaka alatt sokszor ettem ehhez hasonló, sütőporos pogit, még leírást is kaptam hozzá, mégsem sütöttem soha. Most is Őket vártuk karácsony első napján egy kis tereferére, úgyhogy a kedvében szerettem volna járni, kerestem a Napfényes könyvben egy ilyen receptet. Szerintem nagyon jó lett, biztosan máskor is megsütöm, mert óriási előnye, hogy 30 perc alatt megvan az egész.



Angol pogácsa

40 dkg teljes őrlésű tönkölyliszt
10 dkg biomargarin
1 teáskanál őrölt mustármag
2 teáskanál só
1 dl növényi tej
2 kiskanál szódabikarbóna
4 csapott teáskanál sütőpor
2 - 3 evőkanál lenmag
tetejére kevés szójajoghurt

A szójajoghurt kivételével mindent összegyúrunk, közepesen kemény tésztát készítünk ( esetleg szükségünk lehet még némi folyadékra ). Nyújtjuk, szaggatjuk, a pogik tetejét megkenjük a joghurttal ( meg is szórhatjuk extra adag lenmaggal ) és előmelegített sütőben, 180 fokon, kb. 10 perc alatt megsütjük.

Forrás: Napfényes süteményes könyv

2009. december 26., szombat

Így főztem én ... :o)



Érdekesen sikerültek az idei ünnepi ételeim. Általánosságban elmondható rólam, hogy igen nagy magabiztossággal kezelem a fakanalat ( persze, csak olyan háziasszonnyi szinten ), nem ijedek meg az új receptektől, sőt, sosem próbálok le egyetlen új ételt sem a premier előtt ( ez néha jó, néha nem annyira :P ). Mindezek ellenére általában jól sikerül minden. Khm, most azért bakiztam párszor ... nem is értettem magam :o))

Szenteste végül ezzel a menüsorral rukkoltam elő kis családomnak:

Ebédre:
Mákosguba

Vacsorára:
Vegán sajtos karfiolleves
Szejtán sült, kukoricás rizzsel, hagymás bechamel mártással ( igen, a köret pont annyira volt komoly, amennyire egy 5 és 3 éves igényli :P ) és a saláta naná, hogy lemaradt, pedig nagyon jól esett volna
Vaníliás panna cotta karamelles - rózsavizes meggyöntettel

dec. 25. - ére vendégvárónak is, az alábbiak készültek:

Bazsalikomos krumplisaláta
Aszpikos zöldségek
Zöldfűszeres ( vegán ) sajtkrém
friss kenyér
... és maradt hozzá szejtánsült hidegen
+
Angol pogácsa
Mézeskrémes


Érdekes, hogy mindig az agar - agaros fogásokkal gyűlt meg a bajom! Első este a panna cottát szúrtam el, ami valószínűleg nem is az én hibám volt, hanem a kölestejé, mert olyan furcsán szemcsés és lágy lett a végeredmény. Persze az is lehet, hogy egyszerűen nem forraltam elég ideig az agart a tejben .. ki tudja ...

Másnap pedig Vera aszpikos zöldségeivel jártam pórul, s hogy miért? Mert nem tudok olvasni! Éreztem én főzés közben, hogy sok lesz az a 3 evőkanál agar agar, de hát ha Vera így írta ... a végeredmény olyan kemény lett, hogy szó szerint labdázni lehetett az aszpikokkal :o(((( Nagyon bosszús voltam, rohantam kb. negyedszerre is elolvasni a receptet, amikor is szomorúan kellett beismernem, nem Vera tévedett, hanem én nem látok a szememtől. Aki az "és 3 evőkanál hideg vízben elkevert 1 evőkanál agaragart" félmondatot úgy értelmezi, hogy 3 ek. agart kell használnia, nos, az meg is érdemli, hogy utána egyesével tisztogassa le a felmelegített növényi zselésítőt a gabonagömböc - és uborkafalatkákról ... :o))))) Szörnyű munka volt, de sikerült új adagot készítenem a megmentett alapanyagokból, amit már boldogan faltunk vacsira :o)

Ettől függetlenül élveztem a karácsonyi főzőcskézést, a többi étel jól is sikerült, úgyhogy lassan, külön bejegyzésekben el is mesélem a pontos recepteket, előtte

Remélem, Ti is finomakat ettetek az elmúlt napokban, ha van kedvetek, meséljetek! :o) Akár úgy is, hogy email - ben küldtök nekem leírásokat, fotókat, melyeket én nagyon szívesen megjelentetek itt, a blogomban! ;o) A jtkata kukac gmail pont com-ra várom a leveleket!


2009. december 23., szerda

Karácsonyi vegamenü opciók


Nem vagyok egy egyszerű eset, tudom. Ma már 23.a van és bevallom őszintén még mindig nem vagyok teljesen biztos a holnapi menüben ... gyorsan lebonyolítok még egy kis munkát, közben kifundálom, mit is írjak a bevásárlólistámra, megebédelek ( köszönet a férjemnek a paprikáskrumpliért :P ), aztán nyakamba veszem a boltokat és megveszem a hozzávalókat ...

De hogy Ti se maradjatok tipp nélkül, elmesélem, hogy valószínűleg mit fogunk enni holnap és azt követő napokon ( és bocs, hogy csak most ):

Leves(ek)
Vegán sajtos karfiolleves tavalyi recept - nagyon bejött nekünk
Színespaprika - krémleves

Főétel(ek)
Seitan Bourguignon adapted from Julia Child' s recipe :o)
Seitan roast

Esetleg még Mustáros - tárkonyos krumplisaláta
meg nyers sali biztosan

Desszert
fogalmam sincs ... Zserbót kellene csinálni már végre és még lehet, hogy Bejglit is :o) Készült már mézeskalács, narancsos - diós keksz, karácsonyi kalács és rengeteg szaloncukor! A kókuszos receptjét feltétlen elmesélem majd, szerintünk nagyon jól sikerült! ;o)

Bízom benne, hogy van hozzám hasonlóan olyan vega háziasszony, aki szintén az utolsó pillanatokig halogatja a döntést és így neki esetleg segítettem a fentiekkel! ;o)

Nagyon boldog karácsonyt és kellemes, stresszmentes készülődést kívánok minden olvasómnak!!!

2009. december 22., kedd

Karácsonyi kalács


Picik, helyesek, ajándékba is kiválóak és mi is nagyon szeretjük. Tegnapelőtt hármasban voltunk itthon a csajokkal, s az egész napunkat a konyhában töltöttük, készült többféle karácsonyi finomság ( végre kezdem megtalálni a hangulatomat :o), többek között ez a kalács is.

A receptet egy remek kis könyvecskében leltem, melyet nemrég szereztem be, abban a reményben, hogy gyermekeim segítségével készíthetek ezt - azt az ünnep közeledtével. S úgy látszik, tényleg akad használható recept ebben a kiadványban! A sütik, édességek több, mint fele alapból tojásmentes, a liszteket lecserélni pedig igazán nem nagy mutatvány :o)



Karácsonyi kalács

50 dkg teljes őrlésű liszt

1 csomag szárított élesztő

10 dkg nádcukor

1 dl rizstej ( vagy másmilyen növényi )

15 dkg biomargarin ( az enyém most vajjal készült )

1/2 teáskanál vaníliaőrlemény ( az 1 zacsi vaníliás cukor helyett )
1 csipet só

1 teáskanál bio citrom héja

7,5 dkg vágott mandula ( ez sajnos nálam kimaradt )

20 dkg alma

1 evőkanál citromlé

7 - 8 dkg mazsola

néhány marék kandírozott citrushéj

20 dkg nyers marcipánmassza ( készíthetjük magunk mandulából, porcukorból, vízből )


kevés margarin / vaj a kalácsok tetejére

nádporcukor a szóráshoz


Gyúrjunk sima tésztát a lisztből, élesztőből, cukorból, vajból langyos tej hozzáadásával. Dolgozzuk bele a vaníliát, a sót, a citromhéjat és kelesszük letakarva, meleg helyen 1 órán keresztül.

Ha van mandulánk szárazon pirítsuk meg; hámozzuk meg az almát, reszeljük le, öntözzük meg a citromlével, majd dolgozzuk hozzá a tésztához ezeket is és az aszalványokat + kandírozott gyümölcsöket is.

Osszuk négy részre a tésztát, porcukron nyújtsuk ki a 4 részre osztott marcipánt is és csomagoljuk bele külön - külön a kalácsokat. Fektessük őket sütőpapíros tepsire és hagyjuk kelni min. 30 percig. Közben melegítsük elő a sütőt 160 fokosra és süssük a süteményeket min. 40, de inkább 50 percig. Érdemes figyelni, mert a teteje könnyen megéghet ( a végén borítsunk rá alufóliát, ha túlságosan barnulnának )!

A megolvasztott maradék vajjal / margarinnal kenjük meg a kalácsok tetejét és szórjuk meg porcukorral. Én ennek nem vagyok nagy híve, úgyhogy csak tessék - lássék végeztem ez utóbbi műveletet.


S hogy mi lett a kettes, hármas és négyes számú kalácsok sorsa? Elajándékoztuk őket, szépen celofánba kötve, remélem mindenkinek ízlett!! :o) Az egyes számút meg jól megettük :P

Forrás: Karácsonyi sütemények gyerekeknek - Holló és társa

2009. december 21., hétfő

Örmény gombalepény

Nagyon komoly név egy nagyon egyszerű ételnek :P Sajnos nem saját kreálmány, de ennek ellenére finom, egyszerű és jószívvel ajánlom akár főzelék mellé feltétként, akár egy kis gabonás körettel társítva. A biochef oldalán találtam a receptet, nem is kellett rajta változtatni.

( Fotó ezúttal nem készült, mert sötét volt, amikor megsütöttem a lepénykéket és ott sem voltam, mikor a többiek megették. )

Örmény gombalepények

50 dkg gomba ( nálam most barna csiperke )
50 dkg héjában főtt krumpli
kb. 15 dkg teljes őrlésű tönköly vagy másmilyen liszt, de lehet, hogy még kelleni fog egy kevés pluszban
1 nagy fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
friss petrezselyem
só, bors
kevés olaj

Az olajon megfuttatjuk a felaprított vöröshagymát, hozzáadjuk a megtisztított, felszeletelt gombát, a lereszelt fokhagymát és megpirítjuk az egészet; a végén sózzuk, borsozzuk.
Közben szabadítsuk meg héjától a krumplikat, nyomjuk át, majd keverjük össze a kész gombával, a petrezselyemmel és annyi liszttel, hogy vizes kézzel, könnyedén tudjunk a masszából lepénykéket formálni.
Néhány kanál olajon süssük meg mindkét oldalukat és kész is vagyunk :o)

Forrás: Biochef

2009. december 20., vasárnap

Forraltbor gyerekeknek ( is )


Sosem rajongtam érte különösebben, de idén valahogy nem hagyott békén a gondolat, kellene ilyet is csinálni. Ráadásul olyat, amiről a gyerkőcöket sem kellene letiltani! Jelentem sikerült és a csajok sokkal nagyobb élvezettel tüntették el az adagjukat, mint mi, felnőttek :o)

Forraltbor gyerekeknek

5 dl cseresznye - vagy meggylé ( én 2 házi befőtt, leöntött levét használtam )
3 dl tea ( valami lágy zöld, de a felnőtteknek egy enyhe fekete, pl. Lady Grey a Twiningstól is klassz, ez utóbbi alapból citrusos egy kicsit )
1 evőkanál barnacukor
2 rúd fahéj
7 - 8 szem szegfűszeg
4 - 5 szem szegfűbors
3 - 4 darab citromkarika

Az összes fenti hozzávalót összeöntöm, felforralom, azon melegében poharakba töltöm és szervírozom. A lányok persze majdnem hidegen itták, de ez már nem is meglepő :P

Ennyiből 2 nagy pohárnyi ( mint a képen ) italt kapunk!

Eszter ivás közben, bajszosan :o)

Emma pedig ivás után, jókedvűen :o)


Teljesőrlésű vegán mézes

Én teljesen abban a hitben éltem, hogy tavaly tettem fel ide vegán mézeskalács receptet, de rá kellett jöjjek, tévedtem. Ez azért is érdekes, mert már nem emlékszem, múlt karácsonykor milyen recept alapján dolgoztunk a lányokkal, most viszont könnyű dolgom volt, Reni leírását követtük és nagyon jól sikerült kis mézeseket pakoltunk be a dobozunkba. Az adag nagy, de azt gondolom, megéri a fáradtságot, legalábbis én jobb' szeretek egyszer sokáig pepecselni, s akkor ezt a feladatot is kipipálhatjuk, aztán rájárhatunk egész hónapban a sok fenyőfára, szívecskére stb :o)




Teljesőrlésű vegán mézes


90 dkg teljes őrlésű tönkölyliszt
10 dkg barnacukor
10 dkg biomargarin
2 dl akácméz
2 - 2,5 dl növényitej ( Reninél 3 is kellett, úgyhogy ezzel óvatosan! :o)
1 evőkanál szódabikarbóna
1 evőkanál mézeskalács fűszerkeverék

A cukrot, mézet, margarint összemelegítem, felöntöm a hideg tejjel ( elsőre a kisebb mennyiséget öntsd bele, majd később meglátod, szükséges - e a maradék. Míg hűl a folyékony rész, mérjük ki a lisztet, keverjük hozzá a szódabikarbónát, a fűszereket, majd adagoljuk hozzá a tejes - mézes keveréket és gyúrjunk lágy, de nem ragadós tésztát belőle. Ha szükséges pihentessük egy kicsit hideg helyen, ez jó eséllyel megoldja a ragacsosság kérdését.
Ezután már csak annyi a dolgunk, hogy szorgosan nyújtsuk, szagassuk a tésztát és 180 fokosra előmelegített sütőben süssük készre a kis formáinkat. A sütési idő is nagyban eltérhet, nálam légkeverésen 8 perc volt, Reninek majdnem dupla ennyi idő kellett, figyeljetek, meg ne égjen!

Ha kész vannak, dobozba velük, tegyetek a kupacba néhány fél almát, így gyorsan megpuhulnak a mézeskalácsaitok!

Forrás: Reni receptje

2009. december 16., szerda

Karácsonyi narancsos - diós keksz

Adventi süteménynek valót kerestem, olyat, amilyet a lányokkal könnyedén megcsinálhatunk. Dulminánál találtam egy nagyon jó alapot hozzá, amit kiegészítettem ezzel - azzal és kicsit keményebbre csináltam, mivel nekünk fontos szempont volt, hogy nyújtható és kiszúrható legyen a tészta. Nagyon klasszul sikerült!



Karácsonyi narancsos - diós keksz

35 dkg teljes őrlésű tönkölyliszt
10 dkg darált dió
10 dkg bio margarin
4 evőkanál méz
1 csipet só
1 teáskanál szódabikarbóna
1 - ( esetleg 1,5 ) dl víz, apránként add hozzá, akkor nem tévedhetsz :o)
1 bio narancs reszelt héja
1 - 2 kanál kandírozott narancshéj apróra vágva
fahéj, szegfűszeg, kardamom

Nyújtható tésztát készítek a fentiekből, hagyom állni hideg helyen egy rövid ideig ( 15 - 20 perc ), majd nyújtom, kiszúrom, sütőpapíros tepsire teszem és 180 fokosra előmelegített sütőben 7 - 8 perc alatt megsütöm.

Puha és nagyon finom kekszeket kapunk a végén, melyek jól tárolhatóak fémdobozban.

Forrás: Dulmina receptje

2009. december 15., kedd

Reform kókuszgolyók

Ez az édesség egy igazi vitaminbomba, ráadásul nagyon finom és ha gyerekek is akadnak a háznál, móka az elkészítés is! Maga a recept már nem nagy újdonság, előttem már többen "megénekelték", de hátha nem ismeri még mindenki! :o)

( Hétvégén vendégeknek készítettük ezt a finomságot, jószándékkal, mégis előfordulhat, hogy a diófélék allergiát okoztak egyik kislánynál .... Sajnáljuk és mielőbbi jobbulást kívánunk Kingának!!! )



Reform kókuszgolyók

30 dkg zabpehely
10 dkg nádporcukor ( 20 helyett!!!, nekem az sok volt )
12 - 12 - 12 dkg őrölt dió - mandula és napraforgómag
20 dkg biomargarin
7 dkg karobpor ( 12 dkg helyett, az is túlzásnak tűnt, dehát ízlések és pofonok, ugye :o)
1 dl rizstej vagy egyéb növényi tej ( az eredeti recet szerint 1.5 dl, de én már ugye a száraz anyagokból is spóroltam )
kókuszreszelék bele és rá, tetszés szerinti mennyiségben, annyi, hogy jól lehessen vele dolgozni

( a lányok kedvéért készültek cukros golyók is, tehát olyan "szórócukor", vagy hogy hívják, is kellhet )

A zabpelyhet szárazon megpirítottam, majd megőröltem és az összes többi hozzávalóval összekevertem, golyókat formáztam belőlük, aztán továbbítottam a két kis kuktámnak, akik kókuszreszelékbe ill. színes cukorkabátba öltöztették őket.


Ez a hatalmas adag nagyon gyorsan elfogyott :o)

Forrás: Napfényes receptes könyv

2009. december 11., péntek

Karácsonyi sorsolás - szeretnél ajándékba egy kényeztető masszázst?

Kedves Masszázst kedvelő Olvasóim!
Engedjétek meg, hogy felhívjam figyelmeteket egy karácsonyi meglepire, aminek akár Te is boldog tulajdonosa lehetsz!
Megkérlek rá, hogy nézz körül egy kicsit az alábbi Svédmasszázs.info oldalon és ha elnyerte tetszésedet, iratkozz fel a hírlevelemre. Hogy miért? Többek között azért, hogy időről időre hasznos infókat olvashass a masszázzsal kapcsolatban, de most még ráadásul nyerhetsz is vele!
Ha december 23.ig regisztrálsz Te lehetsz az a szerencsés nyertes, aki megnyeri a kényeztető hátmasszázst és egy immunerősítő testgyertya kezelést ( mindezt 45 percben, a felsorolásból választható helyszínnel )! Jól hangzik? Akkor hajrá! Ne késlekedj!
Sorsolás másnap, dec.24.én. A nyertest email - ben értesítem!!
További kellemes készülődést az ünnepekre és hamarosan recepttel is jelentkezem! ;o)
Kata

2009. december 2., szerda

Melitzanosalata azaz Görög padlizsánkrém

Az indiai ízvilágot kövesse most egy nagyon finom, talán nem éppen időszerű, de mindenképpen egyszerű és gyors előétel! Vasárnapi vendégeim elé nem volt kedvem levest tálalni, ellenben akadt egy csomó padlizsán a hűtőmben, úgyhogy egyértelmű volt, egy nemrégiben, a Dionysos - ban elfogyasztott padlizsánsaláta - utánzattal fogok Nekik kedveskedni.

Mondhatnám, hogy mindenkit levettem vele a lábáról, de ez nem igaz, Apósom meg sem kóstolta - ez legyen az Ő baja -, a többieknek tetszett és a férjem szerint is nagyon eltaláltam az ízesítést! :o)



Melitzanosalata azaz Görög padlizsánkrém


2 nagyobbacska padlizsán

3 - 4 evőkanál szójajoghurt

3 - 4 evőkanál vega majonéz

1 gerezd fokhagyma

kevés só, frissen őrölt bors és citromlé ízlés szerint


A padlizsánokat megszúrkáltam egy hegyes késsel és maximumra előmelegített sütőben, grill fokozaton sütöttem vagy 30 percig. Hagytam kicsit hűlni őket egy tálban, majd hosszában kettévágtam és kikapartam a belsejüket. Gyorsan meglocsoltam citromlével, hogy nehogy bebarnuljanak, villával szétnyomkodtam, amennyire csak tudtam, majd folyamatos kóstolás mellett elkezdtem adagolni a joghurtot és a majonézt. Vigyázni kell, ne legyen túl folyós a végeredmény. Reszeltem hozzá egy fokhagymát, sóztam, borsoztam, majd tálalásig hűtőben tartottam.

Frissen sült kenyérrel ettük, de persze házi pitával az igazi!!

2009. november 29., vasárnap

Író - olvasó - és főzőtalálkozó

Az utóbbi hetekben két alkalommal is érdekes élményben volt részem: múlt hétvégén egy olyan családhoz voltunk hivatalosak vasárnapi ebédre, akiket a blogomon keresztül volt szerencsém megismerni, most szombaton pedig részt vettem Vega Vera főzőtanfolyamán, ahol nagyon jól éreztem magam és szintén megismerhettem olyanokat, aki engem már korábbról ismertek egy kicsit az írásaim alapján. Nem tudom, Timi mikor kezdte olvasni az én vegablogomat, annyi bizonyos, a személyes találkozóra valamikor nyár elején kerítettünk sort, azóta pedig folyamatosan igyekeztünk összehozni egy olyan alkalmat, amikor kiscsaládommal meglátogathattuk Timit és nagycsaládját :o) A ludas főként én voltam, pedig nagyon nem szeretek programot lemondani vagy módosítani, mégis meg kellett tennem, többször is, de aztán nov. 22. volt a mi napunk, átruccantunk egy nagyon kellemes ebédre és beszélgetésre. Meg kell mondjam, óriási lelkifurdalásom volt, amikor kiderült, Timi annyira igyekezett a kedvünkre tenni, hogy mindenből a legjobbat, a legbiobbat, a legklasszabbul társítottat stb. vásárolta meg, ami azért 10 fő részére nem csekély anyagi áldozattal jár!!! Ezúton is köszönjük, hogy ilyen nagyon jófej voltál, Timi!!!! A menü egyébként gyerek - és Katabiztos volt :o)

Leves - zellerkrémleves volt, krumplival alaposan felturbózva, kölesgolyóval megpotyogtatva
Főétel - kukoricás rizs rántott tökfélékkel, természetesen tojásmentes panírba és korpába forgatva, pálmazsírban kisütve ;o), isteni finom citromos uborkasalátával körítve
Desszert - kókusztekercs méregdrága bio kekszből, karobporral


Nagyon finom és nagyon kiadós volt, ezen kívül kaptunk még teát nem bemézezve és ásványvizet is ( micsoda megkönnyebbülés volt Timiéknek, mikor kiderült, nem csak a szűrt vizet vagyunk képesek elfogyasztani :o)))). Timi gyerkőcei és férje is nagyon aranyosak voltak, igazi élmény volt Velük megismerkedni és nagyon szeretnénk visszahívni Őket egy másik igazán klassz ebédre a közeljövőben. Időpont egyeztetés később! :o)

Erre a hétvégére pedig egy főzőtanfolyam jutott Veránál. Régóta vonzódom az ilyen jellegű programokhoz, csak nem túl gyakorta futok bele olyanba, ahol a magamfajta vega jól érezhetné magát. Korábban, mikor még ettünk hús - és tojásfélét ellátogattam a Chefparadé francia kurzusára, ami nagyon klassz volt. Profi szakács, profi felszerelésű konyhájában sok emberrel együtt főzhettünk, aztán később sehol sem akadt fogamra való téma és helyszín. Régóta fontolgattam már magam is, hogy megszervezek egy ilyen vegán vagy legalábbis vega tanfolyamot, de helyszín hiányában elvetettem az ötletet ... a saját konyhám meg nem túl frekventált helyen található ( Bp. XVII. kerület mellett közvetlenül ), de most én is eljátszottam a gondolattal, lehet, hogy nem lenne butaság? Ha lenne érdeklődő, kérem, jelezze ... Verával úgyis olyan messze vagyunk földrajzilag, hogy vélhetően nem zavarnánk egymás köreit, nem igaz, Verám?



No, de hogy visszatérjek az eredeti mezsgyére: Veránál összesen nyolcan gyűltünk össze a házigazdával együtt és nagyon kellemes hangulatban főztünk le egy igazi adventi menüsort! Mivel Vera nemrégiben konyhai baleset áldozata lett, némiképp szükségét éreztem, hogy itt - ott besegítsek Neki - úgy érzem sikerült is -, de a többi résztvevő lelkesedése is inspiráló volt! Számomra az egyetlen bibi a sok gyümölcs jelenléte volt az ételekben ( aszaltgyümölcsből főtt leves, gesztenyével készített burgonyás köret stb. ), mivel én ezeket max. sütiben szoktam keverni az egyéb ennivaló - félékkel ( lásd testkontroll társítás ), de ez már megint az én válogatós ízlésemből fakad :o) és simán túl is teszem magam rajta. Minden egyéb fantasztikus volt!!

Izgatottan várom a képeket Biától és Verától!


Szóval, ezzel a cikkel szeretném megköszönni ezt a sok kedves pillanatot, Timi és Vera, jó volt Veletek lenni! :o)

Ui.: Azt azért szeretném kihangsúlyozni, egyáltalán nem vagyunk egy faksznis ízlésű család, megvannak a szokásaink, de vendégségben semmiképpen sem várjuk el, hogy minden ugyanolyan vagy még olyanabb legyen, mint otthon :P

2009. november 21., szombat

Szejtán tikka masala

Íme, itt a bizonyíték arra, hogy mostantól újra nem henyélek a konyhában: tessék, egy recept :o)) Igazság szerint nem vagyunk ( még ) nagy barátságban az indiai ízvilággal, de egyre nagyobb bennünk a kíváncsiság és a merészség! Ha van időm, gyakran nézegetek indiai ételleírásokat, így most kipróbáltam a méltán népszerű csirke tikka masala vegán változatát! Nagyon - nagyon finom, feltétlen próbáljátok ki!!



Szejtán Tikka Masala

3 dl natúr szójajoghurt

2 evőkanál frissen facsart citromlé

2 teáskanál őrölt római kömény

2 teáskanál őrölt piros bors ( én ezt félreolvastam és helyette 2 tk. fűszerpaprikát használtam és nem lett belőle baj )

2 teáskanál frissen őrölt feketebors

1 teáskanál fahéj

1 teáskanál frissen reszelt gyömbérgyökér

egy csipet só

50 dkg szejtán


1 evőkanál gí vagy bio margarin

2 teáskanál őrölt koriandermag

1 teáskanál római kömény

1 teáskanál garam masala

egy csipet só

fél doboz konzerv paradicsom ( Mutti Polpa )

1 csésze ( = 2,5 dl ) zabtejszín


sok - sok friss korianderzöld


A szejtán darabokat forgassuk bele a joghurtos - citromos - köményes - borsos - fahéjas - gyömbéres - sós pácba és tegyük a hűtőbe akár több óra hosszára is.


Közben egy edényben melegítsük meg a zsiradékot, szórjuk bele a koriandermagot, a köményt, a garam masalát, a sót, borítsuk bele a paradicsomkonzervet, hagyjuk egy 5 - 10 percet rotyogni, majd mehet hozzá a tejszín is. Ezzel forraljuk jó sűrűre a mártásunkat.


Kb. 180 - 200 fokosra előmelegített sütőben, grillezzük meg egy olyan tálban a joghurtos szejtánokat, amelyben kényelmesen elférnek egymás mellett. Én oldalaként 6 - 6 percig sütöttem őket, majd egy serpenyőbe öntöttem a paradicsomos - tejszínes szószt, ebbe belepakoltam a megsütött szejtánfalatokat és további 5 percig, magas lángon összeforraltam.



Basmati rizzsel tálaltam ( ha lett volna korianderem, azzal megszórtam volna ) és folyamatosan nagyokat sóhajtoztam, hogy milyen ügyes voltam ma, mivel az utóbbi időben ugye nem forgatom olyan gyakran a fakanalat, mint az javallott lenne ;o))


4 fő részére


Forrás: Nibbledish

2009. november 20., péntek

Vegafőzőtanfolyam!!!


Itt az utolsó pillanat, hogy Te is jelentkezz VegaVera adventi főzőtanfolyamára!
Ui.: Gyere Te is, én biztosan ott leszek! :o)

2009. november 18., szerda

Ti hogy csináljátok?

A helyzet az, hogy a mostanában rám jellemző nagy csendnek egyszerű oka van: elkezdtem dolgozni ( klikk ide, hátha Te is kedvet kapsz hozzá vagy megajándékoznál vele(m) valakit: Svéd - és kismama masszázs Budán, Gödöllőn, Pécelen ) és nincs sem időm, sem kedvem (!!) főzni. Persze ez így senkinek sem jó, hisz a családom minőségileg éhezik ( marhaságokat eszünk nap, mint nap, sok édességet, sok bolti pékárut, rengeteg kenyeret!!!, fagyasztott ezt - azt, irtó kevés gyümölcsöt, nyers zöldséget ), én már ott tartok, hogy erőm sem nagyon van végezni a dolgomat nap közben, hisz a vacak kaja nem jó üzemanyag :o( és ha hétvégén összedobok valami egyszerű ételt, azt mannaként falom ...
Úgyhogy ma reggel megszületett az elhatározás, hogy majd mostantól jobban figyelek és esténként megpróbálok előrefőzni, hogy mire mindenki hazaér következő nap, legyen valami finom és tápláló a hűtőben / fagyasztóban!
Ebben kérem most én a Ti tanácsotokat: Ti hogyan csináljátok? Mit főztök, ha dolgoztok???
Előre is köszönöm a segítséget és köszönöm a türelmeteket, igyekszem gyakrabban frissíteni a blogot!! ;o)

2009. november 6., péntek

Paradicsomos zöldségek kuszkusszal

Vitathatatlan, hogy most a gyorsételek időszakát élem, már ha éppen van időm és / vagy kedvem főzni :P De hogy ne kelljen mindenféle bolti zacskós – poros stb. cucchoz nyúlni, íme egy igazán gyors megoldás, ha éhes az ember és alig van egy kis szabadideje :o)


Paradicsomos zöldségek kuszkusszal

1 nagy fej vöröshagyma
2 kis saláta cukkini
2 nagyobb kalapú gomba ( sebaj, ha kimarad )
1 fehérbab konzerv
1 paradicsomkonzerv ( nem tudom a nevét, de jópofa miniparadicsomok voltak a dobozban, bazsalikommal kiegészítve – nagyon finom volt! )
friss kakukkfű, só, bors
kevés pálmazsír
1 pohár kuszkusz

A pálmazsíron megpirítom a felszeletelt hagymát, rádobom a felkockázott cukkinit, elnegyedelt gombát, hagyom nagy lángon sülni, majd ráborítom a paradicsomkonzervet, fűszerezem ízlés szerint kakukkfűvel és rotyogtatom min. negyedórán keresztül.
A kuszkuszt leforrázom kétszeres mennyiségű vízzel, kicsit fűszerezem és lefedve hagyom megpuhulni.
Ha a „ragunk” már kellően sűrű, jöhet a leöblített, lecsepegtetett bab, ezzel is összeforralom és tálaloooooook :o)

A fenti mennyiséget ketten fogyasztottuk.


2009. október 30., péntek

Főzzünk együtt!

Nem is nagyon merek már a szemetek elé kerülni, olyan régen nem írtam ide semmit ... s mivel most sem recepttel örvendeztetlek meg Benneteket, igyekszem gyorsan tovább is sunnyogni. De előtte azért megkérdezem:

Van kedvetek elmenni egy klassz vega főzőtanfolyamra? Amit ráadásul VegaVera tart? Ugye milyen jól hangzik? S ha még azt is hozzáteszem, hogy én is ott leszek? :o)))

A részleteket megtaláljátok Vera blogjában, tessék csak jelentkezni!!!

2009. szeptember 23., szerda

Zsuzsi gluténmentes gofrija

Talán nem szabadna más tollával ékeskedni, de én kértem és kaptam is rá engedélyt :P, másrészt meg úgy gondolom, Nektek is hasznos lehet, ha tudtok egy olyan tojásmentes gofri receptről, ami nem csak maximálisan ehető, de kifejezetten finom is!

Múlt héten egy ismerős családnál vacsoráztunk ( óriási köszönet azért, hogy tökéletesen figyelembe vették az étkezési szokásainkat, se tej, se tojás, se sajt; nagyon finom tepsis sült zöldségeket kaptunk és gofrit lezárásként, karobellával, házi lekvárral, nyamm! :o), ott készültek ezek a kis finomságok.
A recepttel már én is ezer éve szemeztem, hisz nekem is megvan a könyv, de megmondom őszintén, gofrisütő nélkül kivitelezhetetlennek tűnt a dolog :P Na, de lássuk a receptet, melyből dupla mennyiség készült 4 felnőtt és 3 gyerek részére.


Gofri


15 dkg hajdinaliszt
1,5 evőkanál rizsliszt
1 teáskanál sütőpor
3 evőkanál nádcukor helyett csak 1 evőkanál gyümölcscukor került bele
1,5 evőkanál olaj
2,5 dl víz

Melegítsük fel a gofrisütőt, a hozzávalókból készítsünk sűrű tésztát és adagonként süssük ki!

Fontos tudnivaló, irtó sokáig sülnek, úgyhogy jó adag türelem is szükségeltetik a folyamathoz :o)

Zsuzsi javaslata: cseréljük legközelebb a lisztek arányát 50% hajdina, 50% teljes őrlésű búzára + ugye a rizsliszt! Szerintem azért így is jó volt és el ne feledjük, hogy így gluténmentes is – mármint, ha csak a hajdina - és rizsliszteket használjuk.

A recept gépelése közben folyton az járt az eszemben, hogy valaki már sütött egyszer ilyet és már beugrott, tudom is ki, Harmony, csak Neki valamiért nem sikerült! Nos, íme a bizonyság, hogy azért működik ez a recept! :o)


2009. szeptember 13., vasárnap

Bazsalikomos cukkinikrémleves kesudióval

Nagyon finom és igazán egészséges változata a krémleveseknek. Szója sem kell bele, csak egy kis kesudió és máris kész a finomság.



Bazsalikomos cukkinikrémleves kesudióval


1 óriás cukkini, tudjátok a kertből, nem a boltból származó ( vagy 4 – 5 kisebb saláta cukkini a piacról )

1 nagy fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

bio levespor, frissen őrölt bors, kevés só

marék bazsalikom levél

1 evőkanál élesztőpehely

3 – 4 evőkanál kesudió ( natúr, NEM sózott és pirított )


A felaprított hagymát párold meg az olajon, majd dobd rá a lereszelt fokhagymagerezdeket is és néhány perc után jöhet a feldarabolt cukkini is. Ha hozzám hasonlóan öreg cukkinivel dolgozol, talán megfontolandó, hogy a magokat ki kell kaparnod, de így is marad anyag bőven, ne félj! )

Párold rövid ideig a fenti alapanyagokat, majd öntsd fel annyi vízzel, amennyi kényelmesen ellepi, fűszerezd a levesporral, borssal és főzd puhára a zöldségeket.


A végén szórd meg a levest az élesztőpehellyel, a( z esetlegesen előre beáztatott ) kesudióval, a megmosott bazsalikomlevelekkel és alaposan turmixold össze. Gondolom, egy nagy teljesítményű géppel szebb munkát lehet végezni, mint egy sima botmixerrel, de így is teljesen jó lesz végeredmény. A végén természetesen kellhet még egy kis fűszer és tálalhatod is a levest.

( A mi tányérjainkba a gyerekek kedvéért néhány szem kölesgolyó is pottyant, de ez persze nem kötelező. )


Forrás: Fatfree vegan blog


2009. szeptember 10., csütörtök

Tapasztalatok szejtán - ügyben

Egyre több helyen olvastam az utóbbi időben, hogy nem kedvelik a házilag, porból készített szejtánt, inkább megvásárolják a boltit, ezért úgy döntöttem írok róla megint, hátha ez beindít egy kis beszélgetést és segíthetjük egymás munkáját.


Én bizony tavaly február óta magam csinálom és fejlődtem is némiképp a „recepttel”,! Muszáj is volt, mert eszem ágában sincs a boltban megvenni a készet, ami számomra pl. nagyon drága. Az itthonit szeretjük mi is és a gyerekeknek is nagy kedvence!


Itt találjátok a kiinduló, fényképekkel illusztrált leírást


DE

azóta már tudom, hogy:


  • ha kicsit több vizet teszek a porhoz ( nincs pontos mennyiség, még amennyit úgy nagyjából felvesz ), akkor sokkal puhább lesz a végeredmény;

  • ha sütőport teszek hozzá, szintén nem lesz rágós a szejtán,

  • a porhoz is adok fűszereket, nem is keveset, nem csak a főzőléhez;

  • ha sokáig főzöm a fűszeres lében a gombóckat, szintén csak jót teszek az alapanyaggal;

  • én tartom magam az először gombócként, majd külön szeletként főzéshez, bár erről is olvastam véleményeket, hogy ez butaság, nekem könnyebben kezelhetőbb és tutira megfő a belseje,

  • tárolás: nagyjából egy hétig elállnak a kész szejtánszeletek, ha egy tálban, a főzővízzel leöntve tárolod és 2 naponta cseréled rajta a vizet, természetesen ilyenkor már jó a sima víz is hozzá, mert eddigre beitta az ízeket;

  • kiválóan fagyasztható: szeletben ( folpack közé csomagolva ), felkockáva, felcsíkozva ( simán, zacskóba ömlesztve ), vagy ledarálva is;

  • a későbbi feldolgozásnál is fontos, hogy viszonylag sokáig süssük / főzzük az ételt, úgy lesz az igazi;

  • nagyon finom ha az apróra vágott csíkokat / darabokat egy kevés olajon alaposan megpirítjuk, nagy lángon, folyamatosan vigyázva rá, bőségesen fűszerezve, nekem ez a kedvencem és akkor nagyszerű brassóiba, gyros – ként stb.


Nagyjából ennyi jutott most eszembe, ha valakinek van kérdése, ötlete, ossza meg velünk kommentben, okosodjunk mindannyian! ;o)


2009. szeptember 9., szerda

Csicserifasírtok

Azt hiszem, igazán itt az ideje egy recept publikálásának is, régóta élek vissza a türelmetekkel, de hát mostanában nem töltök annyi időt a konyhában, mint kellene / korábban.

Ezt a fasírtot még valamikor augusztusban készítettem, gyerekmentes időszakban ;o), de most, ezeken a kissé hűvös őszi napokon is tökéletesen megállja a helyét. Akkor hideg krumplipürével ettük, amit most biztosan melegen tálalnék mellé és a salátát sem hagynám el az asztalról :o)



Csicserifasírtok


1 evőkanál olaj

1 közepes vöröshagyma

½ tv paprika

1 szál szárzeller


1 doboz csicseriborsó, lecsepegtetve

1 teáskanál sűrített paradicsom

2 evőkanál friss, aprított petrezselyemzöld

bors, só, kakukkfű, fűszerpaprika, chillipehely ( ha szereted a csípőset )


2 evőkanál teljes őrlésű liszt

1 evőkanál kukoricakeményítő

kevés olaj a sütéshez


Az első evőkanál olajon süsd meg a felaprított hagymát, zellert és paprikát. Ha ez megvan robotgépben pürésítsd ( de ne teljesen pépesre!!! ) a fenti keveréket, a csicseriborsóval, a paradicsompürével és a fűszerekkel. Keverd hozzá a lisztet és a keményítőt, majd tedd a hűtőbe pihenni a masszát fél órára.


Serpenyőben melegíts egy kevés olajat, s közben készíts 12 fasírtot. Mindegyik oldalát süsd át alaposan a gombócoknak, míg szép barnák nem lesznek.


Ha esetleg nem akarnak összeállni a fasírtok, egy kevés liszttel / keményítővel segíthetsz a dolgon ;o)


Forrás: VeganDad's blog



2009. szeptember 7., hétfő

Megjelent!!

Engedjétek meg, hogy mutassak valami nagyon szépet.



Még valamikor nyár elején keresett meg Kovács Ani az EzoTér magazintól és megkért, legyek a "munkatársuk", gondozzam a receptrovatukat hónapról, hónapra, ha van kedvem. Naná, hogy volt :o)) Bízom benne, nem fogok csalódást okozni, sem nekik, sem az olvasóknak, így elvállaltam a nemes feladatot :o) Egyelőre inkább régebbi gyöngyszemeket válogattam be, de majd idővel, újdonságok is kerülnek a magazinba, ahogy szabadidőm engedi ...

Kellemes olvasgatást és főzőcskézést kívánok mindenkinek! ;o)

2009. augusztus 26., szerda

Okra, mi fán terem?

Gondoltam, mesélek Nektek néhány szót egy olyan növényről, amelyet szerintem kevesen ismernek ma Magyarországon. Ez pedig az okra vagy más néven bámia ( tök vicces, hogy Reninél is éppen ma jelent meg egy okrás poszt :o).

A Bricostore – ban vásároltam a magokat tavasszal, s – helyhiány miatt – csak egy sort vetettem belőlük a picuri kertemben. A magoknak nagyjából a fele kelt ki. Különösebben nem kell vele foglalkozni, általában reggel és este locsolok alapból, ekkor kap az okra is inni. A virága gyönyörűséges és viszonylag gyorsan alakul ki maga a termés is.

Egy dologra kell nagyon vigyázni és ez az, amiért a cikket írom, mert én nem néztem utána korábban, így megszívtam :P, hogy a kis okra termések a virágzást követő 4 – 6 napon belül fogyasztandóak, különben élvezhetetlenek. Múlt héten szedtem is egy kisebb tálra valót a hihetetlenül kemény, rostos kis szörnyűségekből, lefotóztam, majd kikukáztam őket, pedig a lecsóba szántam. Hja, mindig tanul az ember :o) Talán pár nap múlva megint próbálkozom vele, hátha most ügyesebb leszek.

Sok – sok infót találhattok egyébként a növényről itt!


2009. augusztus 20., csütörtök

Gyors, édes kiflik

Ismét egy kölcsön recept, ezúttal Jade konyhájából. Mostanában sok vendég fordul meg nálunk ( szerencsére ), s így gyakrabban kerül édesség is az asztalra. Ezúttal valami egyszerű, gyors és tuti dologra vágytam, ami biztosan bejön a gyerkőcöknek. Ez pont olyan volt. Az eredeti recept által javasolt fehér lisztet természetesen lecseréltem teljes őrlésűre és nagyon finom, puha kifliket sütöttem viszonylag rövid idő alatt.


A fotó szörnyű lett, de siettünk :o)))


Töltött kifli


50 dkg teljes őrlésű tönkölybúzaliszt

25 dkg vaj

25 dkg gyümölcs joghurt ( = nálam 1 kis doboz szójajoghurt + 1 őszibarack + 1 evőkanál méz összeturmixolva )

1 csomag sütőpor

csipet himalaya só


- lekvár és / vagy Karobella tölteléknek

A vajat vízgőz felett felolvasztottam, kicsit hagytam hűlni, s közben kimértem a lisztet, elkészítettem a gyümölcsös joghurtot, összekevertem őket a sütőporral, a sóval és mindent mindennel összedolgoztam.

Három gombócra osztottam a tésztát, kinyújtottam és végül 24 kiflit töltöttem és tekergettem fel. Volt egy kis maradék lekvárom a túrótortából, az került a kiflik egy részébe, a többi meg Karobella.


180 fokosra előmelegített sütőben 15 perc alatt meg is sültek!


A fenti már dupla mennyiség, 4 gyerekre és 3 felnőttre számolva, a maradékot meg becsomagoltam útravalónak :o)


Forrás: Jade konyhája


2009. augusztus 17., hétfő

Vegán túrótorta áfonyával és ribizlivel - szójamentes

Vasárnapra vendégeket vártunk és mivel vállalkozó szellemű családot hívtunk meg ebédre, bevállaltam egy új finomságot a tiszteletükre, no meg azért, mert már hetek óta izgatta a fantáziámat ez a recept ;o)

Nagyon finom, nagyon pikáns tortát készítettem, áfonyával és ribizlivel; az íze valahol a sajt és a túró íz között van szerintünk, de annyi bizonyos, a köles ismét jól vizsgázott, s a legjobb az egészben, hogy szóját nem kellett hozzá használni! ;o)


( Mindenevő hölgyvendégünk meg mert volna esküdni, hogy túrót eszik! ;o)



Vegán túrótorta áfonyával és ribizlivel


A tésztához:

½ csésze darált dió ( eredetileg mandula )

½ csésze zabpehely megőrölve

1 csésze teljes őrlésű tönkölybúzaliszt

1 teáskanál fahéj

10 dkg bio margarin

1 + ½ evőkanál méz

csipet só


A diót, zabpelyhet, lisztet és sót elkeverjük egy tálban, majd hozzáadjuk a mézet és a margarint és kézzel összedolgozzuk a tésztát. Akkor jó, ha egy labdává áll össze a massza. Ha ez megvan, tegyük be a hűtőbe min. egy órára, majd süssük 175 fokosra előmelegített sütőben 5 – 10 percig ( nálam ez 10 perc volt! ). Hagyjuk teljesen kihűlni a tésztát, mielőtt megtöltjük!


A „sajt” töltelékhez:

½ csésze köles

2 csésze víz

½ csésze kesudió

1/3 csésze agavé szirup ( vagy ízlés szerint méz )

1 citrom leve és héja

2 teáskanál vaníliakivonat


Főzzük nagyon puhára a kölest a vízben, közben őröljük meg a kesudiót. Ha a köles kissé kihűlt, robotgépben vagy turmixban dolgozzuk olyan homogénné a krémünket, amennyire csak tudjuk. A citrom és az agavé segítségével tudjuk elérni majd a kívánt „tejes” ízt. Nekem egy picit lágyra sikeredett a krém, legközelebb kevesebb agavét / mézet teszek hozzá, hátha az segít!

A kihűlt tésztába kanalazzuk bele a már nem forró krémet, pihentessük 30 percig szobahőmérsékleten, majd tegyük hűtőbe min. 4 óra hosszára.


A szószhoz:

2 csésze gyümölcs, ribizli és áfonya vegyesen ( eredetileg szeder ) + egy – két marok a díszítéshez

2 evőkanál nádcukor

¼ csésze víz

1 teáskanál citromlé

1 teáskanál fahéj

2 evőkanál kukoricakeményítő kikeverve 3 evőkanál vízzel


A megmosott gyümölcsökből, a vízből és cukorból főzzünk lekvárt, passzírozzuk át, hogy a magok ne zavarjanak később. Közben keverjük ki a keményítőt a vízzel, a fahéjjal és citromlével, majd öntsük a felforralt, átszűrt „gyümölcsléhez” és kevergessük, míg kellően be nem sűrűsödik.


A szószt és néhány szem friss gyümölcsöt csak közvetlenül tálalás előtt tegyük a torta tetejére.


Forrás: Vegalicious


2009. augusztus 14., péntek

"Grant cipó"

Nagyon régóta sütöm ezt a fajta kenyeret, mégsem tudjuk megunni. Azonban szerettem volna kipróbálni egy másik receptet, amibe nem kell joghurt. Ezt a receptet az egyik réges - régi testkontrollos könyvemben olvastam és nem csalódtam benne. Szuper darab, légiesen könnyű, finom tészta!



"Grant cipó"


500 gramm liszt ( fele teljes tönkölybúzaliszt – fele teljes búzaliszt )

425 ml langyos víz

1 teáskanál melasz ( tökéletes helyette a méz is )

½ evőkanál só ( nálam most himalaya )

1 evőkanál olívaolaj

1 csomag szárított élesztő


A lisztet összekevertem a sóval, élesztővel, ráöntöttem a vizet, az olajat, belecsorgattam a melaszt és alaposan megdagasztottam a robotgépemmel. Ez nagyjából 5 percet jelentett, miközben folyamatosan liszteztem a masszát, mert valami irtó ragacsos volt. Bőségesen szórtam rá, 7 – 8 marékkal összességében biztosan, ha kézzel dolgozom, gyanítom még többet is tettem volna hozzá, mert így is meglehetősen ragadós volt a végeredmény.

Lefedve hagytam kelni kb. 30 percen át, majd a sütőformákba porcióztam őket és még 30 percig pihentek, míg a sütő előmelegedett 200 fokosra. Ezután betoltam a kenyérkéket a melegbe és újabb 30 perc alatt gyönyörű barnára sültek.


Legközelebb magokat is szórok majd bele és a liszt egy részét zabpehellyel fogom helyettesíteni, állítólag úgy is finom :o)


Forrás: Jackie Le Tissier könyve


2009. augusztus 9., vasárnap

Keresem az utam ...

Mármint ami a táplálkozási részét ( is ) illeti. Hosszú ideje már annak, hogy a megszokottól eltérő úton kezdtem el járni, elolvastam egy rakás könyvet, majd következett a cselekvés ideje. Először „csak” fogyni akartam, azután jobban is érezni magam a mindennapokban.

Alapvetően a Testkontroll volt az, ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket, lefogytam 30 kg – t és nagyon szuperül éreztem magam tőle! Tele voltam energiával, könnyű voltam, gyors, nagyon kevés alvással is kiválóan elvoltam, sokat dolgoztam, klasszul fogott az agyam stb.

Délelőtt csak gyümölcsöt ettem, figyeltem az ételtársításra ( = a szénhidrát és fehérje különválasztására egy étkezésen belül ), evés után csak 2 óra elteltével ittam folyadékot. Kihajítottam a kamrámból minden félkész, bolti vackot és mindent (!), amiben cukor volt. Elsőként a tejtermékekről mondtam le, majd néhány hónap leforgása után elhagytam a húst is ( fura a fordított sorrend, igaz? :o) és rengeteg zöldséget, gyümölcsöt ettem, némi szójával kiegészítve. A gabonákról akkoriban még nem sokat tudtam, ettem kölest és barnarizst, mert azt olvastam, azt kell, mert jót tesz, annak ellenére, hogy egyáltalán nem is szerettem a rizst :P ( Sosem felejtem el, mekkora élmény volt az augusztusi 40 fokban Nyers Csaba köleskásáját eszegetni műanyag tányérból a Várban :o)))


Ez így ment kb. 2 – 3 évig, a férjem is csatlakozott hozzám, így otthon nem kellett kétfélét főznöm és mindketten élveztük ezt az állapotot. Nem mondom, házon kívül nagy nehézségekkel találtuk szemben magunkat, ha enni szerettünk volna, de azért valamilyen megoldást mindig találtunk, éhen nem haltunk ;o) Azt, hogy ufónak néztek a saját barátaink, már rosszabbul éltük meg …

2004 – ben terhes lettem Eszterrel és akkor sok minden megváltozott. Nem, továbbra sem akartam húst enni, sem tejterméket, egyszerűen édesség - frontotn engedtem el magam Anyukák, biztosan sokan ismeritek azt a hirtelen jövő – azonnal enni akarok, különben elhányom magam – éhség érzetet, ami mindkét terhességemet végigkísérte ( hogy ez most mennyire pszichés vagy nem, abba inkább ne is menjünk bele :P ), így esett, hogy munkaidőben egyre gyakrabban szaladtam le a Taverna cukrászdájába egy – két croissant – ért … Nem maradt el a büntetésem, híztam és már korántsem voltam olyan fitt, mint előtte. Persze könnyen megbocsátottam magamnak ezeket az apró kihágásokat, hisz várandósan az ember esendőbb. Szerencsére szülés után gyorsan rendeződtek a kiló problémák, így azt gondoltam, nekem mindent szabad és ekkor tévedtem jó nagyot. Lényeg, a lényeg, nagyon elszaladt velem a ló. Mire észbe kaptam, feljött 5 – 6 kiló plusz és beköltözött Emma is a pocakomba s szépen kezdődött minden elölről. Mire a második babám is megszületett ( 2006 ), már húst is ettem és cukrot is és sok minden olyat, amit korábban sikerült távol tartanom magamtól. A súlyom folyamatosan nőtt és már egyáltalán nem sikerült megszabadulnom a rajtam maradt kilóktól, s egyre nehezebb lett az élet a két lányom mellett. Bevallom, nekem nehezen mennek ezek a gyes – es évek ( és irigységgel vegyes tisztelettel nézem azokat az anyukákat, akiknek ez valódi élvezet ), egyre depisebb lettem és egyre gyakrabban fordultam az édességek felé egy kis vigaszért.


Aztán 2008 elején ismét megembereltem magam és magunk, próbáltam sokkal jobban odafigyelni arra, mit és hogyan és mivel eszünk. Elmaradt a hús, a tejtermékek ( most fordított sorrendben :o), jöttek a teljes őrlésű lisztek, s megismertettem kis családom a gabonákkal. Nagyon jól mentek a dolgok, fogytam is valamennyit ( 10 kg – t ), de most nem ezen volt hangsúly. Jó példát akartam mutatni a lányoknak, megszerettetni velük is a teljes(ebb) értékű ételeket és erősebbnek érezni magam. Ehhez az időszakhoz köthető a blog indulása is, ebből is látszik, milyen lelkes és tetterős voltam :o)

Itthon működött is a dolog, de most már több tényezős volt a felállás. Itt voltak a gyerekek, akik bizony néha ellentmondtak vagy csak szimplán mást kértek, mint amit én főztem és ez elgondolkodtatott. Míg ketten voltunk a férjemmel, nem ütköztem ellenállásban ( tudom, irdatlan nagy szerencsém van Vele!! :o), de pl. ahogy bejött a képbe az óvoda, kicsit módosultak a szabályok. Egyszerűen nem akartam kényszeríteni Esztert semmire, rábíztam, egyen, amit és ahogy akar, ha házon kívül eszünk, itthon viszont nem volt alternatíva, egyféle vacsora volt az asztalon és kész. Ismerve a lányomat, sejthető volt a jövő, az oviban sem ette meg a húsos ételeket, levesből repetázott, kért még plusz tésztát, köretet, kenyeret, ha nem volt fogára való a menzás ebéd és kész. Nekem az volt a lényeg, ne érezze kirekesztettnek magát ( eszem ágában sem volt külön, vega kaját rendelni Neki – azt sem tudom, állami oviban ezt megtehetném – e? Gondolom, nem … ), Neki meg, hogy jóllakjon.

Ennek folyományaként idővel itthon is előfordult egy kis tejföl vagy sajt az ételek tetején, s meg kell mondjam jól esett. Hosszú hónapokba tellett, mire megtanultam ezt elfogadni, természetesnek kezelni, mert a korábbi nagyonisaszabályokszerintélőhűderugalmatlan énem nehezen fogadta el, hogy néha elfelejthetjük a szabályokat, mondjuk a pillanatnyi élvezetek kedvéért … ha mondjuk mértékkel csináljuk …


S hogy mi a helyzet ma? Újfent válság van, így hát útkeresés is, mert a mostani állapot sem az „igazi” még. Nagyon sokféle allergiával küzdök ( parlagfű, nyír, mogyoró, rozs, házipor, állatszőr stb. ), meg hát akad rajtam súlyfelesleg is rendesen, ez biztosan nem a 100% - os formám.

Sokat tanultunk 2002 óta. Megtapasztaltunk ezt – azt, tudjuk, hogy pl. a délelőtti gyümölcsevés nálunk nagyon is működik ( s nem is esik nehezünkre ), az ételtársítás is kiváló megoldás arra, hogy ne akarjunk elájulni étkezés után az álmosságtól. Viszont, újfent meg kellene tanulnunk parancsolnunk magunknak és nem repetázni még egyszer ( kétszer ) az ebédből, csak azért, mert finom … és nem nassolni este 8 után, amikor már alszanak a csajok és alapból nem készíteni annyi édességet, még akkor sem, ha az embernek blogja van és „muszáj” kipróbálnia ezt is, meg azt is …



Nem tudom, pontosan merre visz majd az utunk, most a vércsoport diéta felé kacsingatunk éppen, amiről majd akkor fogok nyilatkozni, ha eltelik egy – két hónap és el tudom mesélni, mit tapasztaltunk meg a saját bőrünkön. Rengeteg aggályom, kérdésem van ezzel a módszerrel kapcsolatban, kíváncsi vagyok, milyen lesz …


A hűtőm mindenesetre viccesen néz ki, kinyomtattam egy táblázatot a „mi javasolt és mi tiltott féléből”, hogy tudjam, mihez is tartsam magam … :P


Ui.: Remélem, nem untattam senkit a fenti infóáradattal; az igazság az, hogy ha sok a mondanivalóm, egyszerűen hagyom, hogy kijöjjön belőlem, lesz, ami lesz, Ti meg vagy elolvassátok vagy nem :o))


Hát, ez van nálunk mostanában ...


2009. augusztus 8., szombat

Vichyssoise

Olyan hideg levest szerettem volna készíteni, ami nem gyümölcsből készül, mégis jól esik egy forró nyári napon, amikor eszembe jutott a Vichyssoise, egy krumpliból és póréhagymából álló, egyszerű hideg leves. Ez volt az első alkalom, hogy megcsináltam és biztosan nem az utolsó!



Vichyssoise


1 nagy szál póréhagyma

40 dkg krumpli

2 evőkanál bio margarin

kb. 5 – 6 dl forró víz

1 dl növényi tejszín

bio levespor, tengeri só, bors

snidling tálaláskor


A felkarikázott pórét megpárolom a margarinon, azután rádobom a felkockázott krumplikat is, felöntöm a forró vízzel, fűszerezem és fedő alatt puhára főzöm a zöldségeket.

Ha ez megvan, alaposan leturmixolom a levest, ha van időm, átpasszírozom ( de anélkül is finom lesz! ), hozzáöntöm a tejszínt, forralok még rajta egyet és kész.


Másnap, nagyon lehűtve ettük ebédre, és 4 – ből 3 – nak ízlett! :o)