Mostanában megint nincs kedvem főzni, ellenben sütni, hjaj. Veránál láttam meg ezt az eredetileg fánknak készülő finomságot, s igaz, hogy első körben be akartam szerezni hozzá azt a speciális sütőformát, de aztán a ma esti vendégeknek szerettem volna valamivel kedveskedni, s így muffinként végezték a fánkok. Korábban nem kóstoltunk még carobellát, annak ellenére, hogy kb. november óta lapult egy bontatlan üveg a kamrámban, attól tartok, mostantól gyakrabban vásárolunk belőle, nagyon – nagyon finom!!!! :o)
Carobellás muffin
Legyen a kezed ügyében:
2 csésze tk. tönkölyliszt
½ csésze barna nádcukor
½ csomag sütőpor
1 evőkanál keményítő ( vagy csicseriborsó - vagy sárgaborsóliszt )
2 csésze növényi tej ( nálam rizs )
1 kk. vaníliaörlemény
4 evőkanál olvasztott pálmazsír
+ carobella
Így használd a hozzávalókat:
A lisztet, a cukrot, a sütőport, a keményítőt és a vaníliát összekeverem, felolvasztok egy kevés pálmazsírt, kikanalazok belőle 4 evőkanálnyit a tálba, majd hozzáöntöm több részletben a két csésze tejet és alaposan összekeverem a masszát. Nekem a vártnál hígabb tésztám lett, amit fánk sütőforma híján, muffin formákba kanalaztam, s így 12 darab lett belőle. 170 fokon kb. 20 - 25 perc.
Megvártam, míg kissé lehűltek, majd egy hatalmas fecskendőnek tűnő konyhai akármivel szépen beletöltögettem a carobellát, csak úgy a tetejükön, mintha szurit adtam volna nekik ;o).
Nyamm!!! :o)
Forrás: Vera vegakonyhája