CSÜTÖRTÖK – ROZS – JUPITER
A rozs történeti áttekintése a keltákhoz és a szlávokhoz vezet vezet vissza, ez a gabona volt a legfőbb kenyéreledelük. Valószínű, hogy véletlenül, a búza gyomnövényeként került Közép – és Észak Európába az 1 – 2. században.
Főként hűvös éghajlatú, sovány vagy homokos talajon termelik. A kenyér készítéséhez általában inkább a búzát és a rozst részesítik előnyben, mert jobban süthetőek, mint a zab és a köles. A rozs azonban nem tudta magát érvényesíteni a búzával szemben.
A hajtás csúcsainak színe bíborvörös, így a bevetett föld úgy néz ki, mintha egy királyi palásstal lenne beterítve. Az aratás július végén, esetleg augusztusban történik, szalmája nagyon értékes, korábban tetőfedésre és használati tárgyak fonására használták.
A rozsban található értékes vitaminok és nyomelemek: B1 vitamin, E – vitamin, vas, mangán, kálium, magnézium, kalcium, foszfor. A kovászképződés és a hosszú tésztakészítés a kenyeret könnyebben emészthetővé teszik. A rozs tisztítja és megújítja az artériákat; jótékony hatású a májra és újjáépíti az emésztőrendszert.
A vihart és az egyéb időjárási viszonyokat jól bíró, magas, tántorítathatatlanul álló gabonaszár, amely a gyenge kalászt tartja, a felegyenesedés szimbóluma. „Gyümölcsét” az embereknek adományozza, ezért a rozs mint táplálék nem csupán a csontváz és az izomzat erősítését szolgálja, hanem az ember lelki és szellemi fejlődésének is szimbóluma.
A római történelemben a Jupitert nagy istenségként említik, úgy tisztelték, mint a bölcsesség isteni királyát. Napja a csütörtök.
Receptek
Sajtkukac chilije rozspehellyel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése